---

(x)

---

Sokszor halljuk a kérdést: "Hová tették régen a sok szemetet?"
A válasz meglepően egyszerű: nem volt sok szemét.

Nem kevesebb élet - kevesebb hulladék

Hatvan-hetven évvel ezelőtt a mindennapok természetes része volt az, amit ma tudatos környezetvédelemnek nevezünk.

• A tejesüveget visszaváltották.
• A kenyeret papír nélkül, kosárban vitték haza.
• A vásárlás listával történt, fölösleges csomagolás nélkül.
• A szatyor vászonból vagy hálóból készült - és évekig szolgált.
• Az utcák tiszták voltak, mert a szemetelés nem opció volt - hanem illetlenség.

Minden új életet kapott

• A befőttesüveg nem hulladék volt, hanem jövő évi lekvár.
• A mosókrém doboza virágcserép lett.
• A tejfölös pohár palántát nevelt.
• A bonbonos dobozból varródoboz született.

A papírzacskókat elrakták. A régi újságot újrahasználták. A konyhai maradék az állatokhoz vagy a kertbe került. A falevél nem "zöldhulladék" volt - hanem humusz.

A tárgyak körforgásban maradtak. Nem lineárisan: megvesszük-használjuk-kidobjuk.
Hanem ciklikusan: használjuk-átalakítjuk-újrahasználjuk.

Ami régen természetes volt, ma tudatos döntés

Nem arról van szó, hogy térjünk vissza sparhelthez vagy papírzacskóba csomagolt cukorhoz.
Hanem arról, hogy tanuljunk a szemléletből.

A múlt üzenete nem a nosztalgia - hanem a felelősség.

Ma már rendelkezésünkre áll:

szelektív hulladékgyűjtés
komposztálás
visszaváltási rendszer
hulladékudvarok
újrahasznosítási technológiák

A kérdés csak az: élünk-e vele?

A körforgás újra rajtunk múlik

A szelektív hulladékgyűjtés nem modern divat.
Hanem egy régi, bevált gondolkodásmód korszerű változata.

Régen azért hasznosítottak mindent, mert szükség volt rá.
Ma azért kell hasznosítanunk, mert felelősségünk van.

Nem kell tökéletesnek lennünk.
Elég, ha minden nap egy döntéssel közelebb kerülünk ahhoz a világhoz, ahol kevesebb a szemét - és több az érték.