Szemétszállítás: Október 1-től új szabályok és bírságok

2025. október 1-jétől új Általános Szerződési Feltétel (ÁSZF) lép életbe a lakossági hulladékszállításban. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. dokumentuma szabályozza a kukák használatát, a tiltott anyagokat, a lomtalanítást, valamint a hulladékudvarok igénybevételét. Ezek betartása nemcsak pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is fontos.

Új ÁSZF – mit ír elő a MOHU?

A MOHU új Általános Szerződési Feltétele (ÁSZF) részletesen szabályozza a lakossági hulladékszállítást. A dokumentum több száz oldalas, és országosan egységesen határozza meg a gyűjtőedények használatának szabályait.

MOHU hivatalos dokumentum

• MOHU Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF), 2025. március 1-től hatályos
  MOHU ÁSZF PDF

MOHU-közszolgáltatás-ÁSZF-2025.10.01-től-hatályos

Kukák biztosítása és felelősség

Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a gyűjtőedényről:

„Az Ingatlanhasználó köteles a Vegyes Gyűjtőedényt saját költségén beszerezni és rendeltetésszerűen használni, kizárólag szabványos kivitelben (MSZ EN 840).” (ÁSZF 5.2.1.)

Ha a kuka megsérül, azt rövid időn belül jelezni kell:

„Az Ingatlanhasználó köteles a Vegyes Gyűjtőedény sérülését a hiba bekövetkezését követő 8 napon belül bejelenteni a Szolgáltatónak, a hiba leírásával, fényképpel és az edény azonosító adataival.” (ÁSZF 5.2.4.)

Amennyiben a sérülést a szolgáltató okozza, ő felel a kijavításért:

„Amennyiben a sérülést a Szolgáltató okozta, annak kijavításáról vagy pótlásáról a Szolgáltató gondoskodik.” (ÁSZF 5.2.5.)

Súlykorlátok kérdése

Az ÁSZF nem határoz meg kilogrammban súlykorlátokat a gyűjtőedényekre. Csak a kötelező űrtartalom szerepel:

„A Vegyes Gyűjtőedény minimális mérete természetes személy Ingatlanhasználó esetén 80 liter, egyedül lakott ingatlan esetén 60 liter.” (ÁSZF 5.2.1.)

Tiltott anyagok a vegyes kukában

Nem minden hulladék tehető a vegyes edénybe.

„A Vegyes Gyűjtőedényben nem helyezhető el papír, fém, üveg, műanyag hulladék, amennyiben elkülönítetten gyűjthető állapotban van; építési-bontási hulladék; állati tetem; elektromos, elektronikai hulladék; veszélyes hulladék.” (ÁSZF 5.3.2.)

Kivételt jelent, ha ezek szennyezettek:

„Amennyiben a fenti anyagok szennyezettek vagy összeragadtak, a Vegyes Gyűjtőedényben elhelyezhetők.” (ÁSZF 5.3.3.)

Többlethulladék

Ha a kukában nem fér el minden szemét, hivatalos zsákot kell használni:

„Többlethulladék csak a Szolgáltató által biztosított hivatalos zsákban helyezhető ki, külön díj megfizetésével.” (ÁSZF 5.4.1.)

Ha a fedél nem záródik, a szolgáltató pótdíjat számíthat fel:

„A fedél bezárását akadályozó hulladék többlethulladéknak minősül, amelyet a Szolgáltató külön díj ellenében szállít el.” (ÁSZF 5.4.2.)

Lomtalanítás

A lomtalanítás évente kötelezően biztosított:

„A Szolgáltató évente legalább egy alkalommal köteles lomtalanítást biztosítani, amely során a gyűjtőedénybe nem helyezhető, nagydarabos, háztartási hulladék kerül elszállításra.” (ÁSZF 6.1.1.)

Az időpontot mindig előzetesen egyeztetni kell:

„A lomtalanítás időpontját az Ingatlanhasználóval előzetesen egyeztetni kell.” (ÁSZF 6.1.3.)

Hulladékudvar és sitt

Az építési-bontási hulladék leadásának szabálya megváltozik:

„Az építési-bontási hulladék természetes személy Ingatlanhasználó részéről 2026. január 1. napjától díjfizetés ellenében adható át a hulladékudvarban.” (ÁSZF 7.2.4.)

Ez azt jelenti, hogy a sitt leadása addig sok helyen még ingyenes, de országosan fizetőssé válik 2026-tól.

10 Gyakori kérdés 

1. Mikortól érvényes az új szabályozás?
👉 „Hatálybalépés időpontja: 2025. október 1.” (ÁSZF Bevezető)

2. Ki köteles biztosítani a kukát?
👉 „Az Ingatlanhasználó köteles a Vegyes Gyűjtőedényt saját költségén beszerezni.” (ÁSZF 5.2.1.)

3. Mennyi idő van a kuka sérülésének bejelentésére?
👉 „8 napon belül.” (ÁSZF 5.2.4.)

4. Mit kell mellékelni a bejelentéshez?
👉 „A hiba leírását, fényképet, az edény gyártási időpontját, méretét, szabványszámát.” (ÁSZF 5.2.4.)

5. Mi történik, ha a fedél nem záródik?
👉 „A hulladék többlethulladéknak minősül, amelyet külön díj ellenében szállít el a Szolgáltató.” (ÁSZF 5.4.2.)

6. Mi nem kerülhet a vegyes kukába?
👉 Papír, fém, műanyag, építési-bontási hulladék, állati tetem, veszélyes hulladék. (ÁSZF 5.3.2.)

7. Mikor helyezhető mégis vegyes kukába ilyen anyag?
👉 „Amennyiben szennyezett vagy összeragadt.” (ÁSZF 5.3.3.)

8. Hányszor van lomtalanítás évente?
👉 „Évente legalább egy alkalommal.” (ÁSZF 6.1.1.)

9. Hogyan történik a lomtalanítás szervezése?
👉 „A lomtalanítás időpontját előzetesen egyeztetni kell az Ingatlanhasználóval.” (ÁSZF 6.1.3.)

10. Mikortól fizetős a sitt leadás a hulladékudvarban?
👉 „2026. január 1-től díjfizetés ellenében.” (ÁSZF 7.2.4.)

10 Nem igaz állítás amit sokan kérdeztek  

1. „A kukák súlyhatára literenként kg-ban rögzítve van.”
   ❌ Nincs ilyen. → Az ÁSZF csak az edény űrtartalmát szabályozza (ÁSZF 5.2.1.).

2. „Ha túl nehéz a kuka, ürítést megtagadják, de a díjat kiszámlázzák.”
   ❌ Az ÁSZF ilyet nem tartalmaz.

3. „Mindig zárt fedél, különben bírság.”
   ❌ Az ÁSZF csak pótdíjat ír elő többlethulladékra, bírság nincs (ÁSZF 5.4.2.).

4. „Papírt, műanyagot, fémet soha nem lehet vegyes kukába tenni.”
   ❌ Ha szennyezett, mégis lehet (ÁSZF 5.3.3.).

5. „5 napon belül kell jelezni a sérülést.”
   ❌ Az új ÁSZF szerint 8 nap (ÁSZF 5.2.4.).

6. „Ha nem javítod a kukát, szünetel a szolgáltatás, de a díjat fizetni kell.”
   ❌ Az ÁSZF nem ír elő ilyet, csak bejelentési kötelezettséget (ÁSZF 5.2.4–5.2.5.).

7. „Egy új 120 literes kuka ára kb. 13 500 Ft.”
   ❌ Az ÁSZF nem tartalmaz árakat.

8. „Lomtalanítás csak egyszer van országosan.”
   ❌ Az ÁSZF „legalább egy alkalmat” ír elő, tehát több is lehet (ÁSZF 6.1.1.).

9. „20–30 ezer Ft bírság tiltott anyag miatt.”
   ❌ Az ÁSZF nem rögzít konkrét bírságösszeget, csak pótdíjat (ÁSZF 5.3.4.).

10. „2026-tól minden hulladékudvarban fizetős lesz minden hulladék leadása.”
    ❌ Csak az építési-bontási hulladékra vonatkozik (ÁSZF 7.2.4.).

Bírság vagy pótdíj?

A hétköznapi nyelvben sokan „bírságnak” nevezik (hiszen plusz pénzt kell fizetni valami szabályszegés miatt), de az ÁSZF valójában pótdíjról beszél.

• A szolgáltató pótdíjat, költségátalányt számolhat fel (pl. többlethulladék, szabálytalan kihelyezés esetén).

• Fix összegű „bírság” az ÁSZF-ben nem szerepel, azt csak hatóság szabhat ki külön eljárásban.

„Az Ingatlanhasználó által használt és a számlázás alapjául szolgáló edényt meghaladó mennyiségű hulladék többlet települési hulladék, melynek elszállítása a Területi Szolgáltató feladata az Ingatlanhasználó külön díjfizetése mellett. A szolgáltatás a Területi Szolgáltató által rendelkezésre bocsátott zsák igénybevételével történik, amelynek díját a Koncessziós Társaság utólag számlázza ki.” (ÁSZF, 4. Többlethulladék)