EU Fizetős Palackvisszaváltási Rendszerek Helyzete 2025-ben

Az italcsomagolások újrahasznosítása az Európai Unió körforgásos gazdasági stratégiájának egyik kulcsterülete lett. A cél világos: 2029-re legalább 90%-os visszagyűjtési arányt kell elérni a műanyag és fém italospalackok esetében – lehetőleg betétdíjas, automatizált rendszerek segítségével.

Az Európai Unió a csomagolási hulladék csökkentésére és újrahasznosítására ambiciózus célokat tűzött ki. Az új uniós szabályozás (a csomagolási és csomagolási hulladék rendelet, PPWR) előírja, hogy 2029-re a műanyag és fém italcsomagolások legalább 90%-át külön kell gyűjteni – lehetőleg betétdíjas visszaváltó rendszerek (Deposit Return System, DRS) révén. Ennek hátterében az a tapasztalat áll, hogy a betétdíjas rendszerek sokkal magasabb visszagyűjtési arányokat érnek el, mint a hagyományos szelektív hulladékgyűjtés. Modern betétdíjas rendszerekkel akár ~90%-os visszagyűjtési és újrahasznosítási arány is elérhető, míg a lakossági szelektív gyűjtéssel legjobb esetben is alig ~60% körüli arány biztosítható (Európában az italospalackok átlagos újrahasznosítási aránya betétdíj nélkül csupán ~47%). Emiatt világszerte – és különösen az EU-ban – egyre több ország vezeti be az automatizált visszaváltási rendszereket, hogy az italcsomagolások anyaga ténylegesen visszakerüljön a körforgásba. 2024-2025 folyamán több uniós tagállamban startolt új országos DRS, és 2025-re a tagállamok nagy része már rendelkezik vagy előkészíti a betétdíjas visszaváltási rendszert az uniós célok teljesítése érdekében. Az olyan országokban is megkezdődött a jogi keretek kialakítása, amelyek korábban halogatták a betétdíj bevezetését (pl. Belgium 2025-től, Lengyelország 2025-től, Ausztria 2025-től indul országos DRS), hiszen betétdíj hiányában a 90%-os visszagyűjtési célt gyakorlatilag lehetetlen elérni.

Kiugróan magas visszaváltási arányok az élenjáró országokban

Az EU-ban évek óta működő visszaváltási rendszerek szinte kivétel nélkül kiemelkedő, 90% feletti visszaváltási arányokat produkálnak. A működő DRS-sel rendelkező tagállamokban a visszagyűjtési arány mediánja ~91%, azaz az átlagos teljesítmény is rendkívül magas. Néhány példa az élenjáró európai országok visszaváltási mutatóira:

• Németország – 2003 óta országos betétdíjas rendszer; jelenleg az egyik legjobb eredményű rendszer Európában ~98%-os visszaváltási aránnyal. A német DRS az összes eldobható italospalackot és fémdobozt lefedi (beleértve a műanyag, fém és üveg csomagolást), 0,25 € egységes betétdíjjal, ami biztosítja a lakosság motivációját.

• Finnország – a skandináv betétdíjas hagyományokra építve mára ~97%-os visszaváltási rátát ért el. A finn rendszer különlegessége, hogy az üvegre, fémre és műanyagra egyaránt kiterjed, és például az egyszer használatos üvegpalackok közel 99%-át visszagyűjtik.

• Dánia – országos DRS rendszerrel ~92%-os visszaváltási arányt produkál. A dán rendszerben a fémdobozok ~93%-a, a PET-palackok ~91%-a, az egyszer használatos üvegek ~88%-a visszakerül, ami összességében biztosítja a 90% feletti szintet.

• Litvánia – 2016-ban vezette be a betétdíjas rendszert, melynek köszönhetően két év alatt ~92%-ra ugrott a visszaváltási arány. (Bevezetés előtt alig ~34%-os volt az italicsomagolások szelektív gyűjtése, tehát drámai javulás történt.)

• Szlovákia – 2022 elején indult a DRS, és már a 2. évben elérte a ~92%-os visszaváltást, ezzel két évvel a kitűzött határidő előtt teljesítve a 90%-os uniós célértéket. Az első évben ~71%-os arányt értek el, ami a kezdetektől felülmúlta a várakozásokatreloopplatform.org, a második évre pedig az eredmények felzárkóztak Európa élvonalához.

• Horvátország – 2006 óta működő betétdíjas rendszerrel ~91%-os országos visszaváltási arányt tart fenn. Külön említésre méltó, hogy az üvegpalackok visszahozatala 90% feletti, ami a turisztikai szezon ellenére is kimagasló (Horvátországban a betétdíj ~0,07 € per palack).

• Észtország – 2005-ben indult visszaváltási rendszer, jelenleg ~89% körüli összesített visszagyűjtési aránnyal (a műanyag palackok ~89%-a, a fémdobozok ~85%-a, az üvegek ~90%-a kerül vissza).

• Svédország – a skandináv régió másik veterán rendszere, kb. 89%-os visszaváltási rátával (a fémdobozok ~90%, a PET-palackok ~86% visszagyűjtése mellett).

Látható, hogy szinte az összes, betétdíjat alkalmazó EU-tagállamban 85–95% közötti visszaváltási arányok váltak normává. Ezek az értékek messze meghaladják a korábbi hagyományos hulladékgyűjtési rendszerek teljesítményét. Németország, Finnország, Dánia mellett Litvánia, Horvátország, Szlovákia is stabilan 90% körüli vagy azt meghaladó szinten gyűjti vissza az italcsomagolásokat. Összehasonlításképp az EU-ban azon országokban, ahol nincs betétdíj, a műanyag italospalackok alig ~30–60%-a kerül külön gyűjtésre – vagyis a betétdíjas megoldás nélkül az uniós átlag messze elmarad a kívánt szinttől. (Például Csehország – egyelőre DRS nélkül – bár kiterjedt szelektív hálózattal ~82%-os gyűjtést elért PET-palackokra, a 90%-os küszöböt valószínűleg nem tudja majd átlépni betétdíj híján.) A tapasztalat egyértelmű: ahol bevezetik a pénz-visszatérítéssel motiváló rendszert, ott az újrahasznosítási arány rövid idő alatt az élmezőnybe emelkedik.

Gyors eredmények az újonnan bevezetett rendszerekben

Az utóbbi néhány évben több EU-tagország is új betétdíjas visszaváltási rendszert indított, és már rövid távon látványos javulást értek el az újrahasznosítás terén. Néhány példa az újonnan csatlakozó országok gyors sikereire:

• Litvánia – 2016-ban startolt a DRS, és már az első év végén 74%-os visszaváltási arányt produkált, a második évben pedig elérte a 92%-ot. A rendszer bevezetése előtt az ország csupán ~33%-os arányban gyűjtötte vissza az italcsomagolásokat, így a DRS hatására az újrahasznosítás mértéke közel megháromszorozódott két év alatt.

• Lettország – 2022 februárjában vezette be a betétdíjat, miután előtte a műanyag palackok alig ~45%-át gyűjtötték szelektíven. Két év működés után, 2024 elejére a PET-palackok visszaváltási rátája már 82%-ra ugrott, a korábban elhanyagolt üveg újrahasználható palackoknál pedig 90%-os visszaváltást értek el. Ezzel Lettország már 2024-re túlszárnyalta a 2025-re előírt 77%-os uniós célt a műanyag palackokra nézve, és jó úton van a 90%-os 2029-es cél felé.

• Szlovákia – 2022 januárjában indult, és az első évben 71%, a második évben ~92% visszaváltást ért el. A szlovák rendszer így két év alatt teljesítette a 90%-os szintet, két évvel korábban a 2025-re kitűzött saját célidőnél. Ez az eredmény jól mutatja, hogy egy új DRS is rendkívül gyorsan képes beváltani a hozzá fűzött reményeket.

• Málta – 2022 októberében vezették be a betétdíjas rendszert (0,10 € betétdíjjal), és az első évben ~80%-os visszagyűjtési arányt értek el. Érdekesség, hogy Máltán a DRS „hibrid” modellben működik: a szigeten a műanyag és fémpalackok mellett egyelőre kimarad néhány italcsomagolás-típus (pl. italoskarton), de így is sikerült a visszagyűjtés szintjét a korábbi alacsony értékről néhány hónap alatt 80%-ra felhozni.

• Írország – 2024 februárjában indult el az ír országos DRS ( €0,15 betétdíjjal), amelynek célja, hogy rövid időn belül 90% közelébe emelje az eddig ~50%-osra becsült visszagyűjtési arányt. Mivel az ír rendszer nagyon friss, hivatalos adatok még nincsenek, de az indulás zökkenőmentes volt és a kormányzat szerint 2025-re elérhetik a 85% feletti szintet, ami megalapozza a 2029-es 90% teljesítését.

• Románia – 2023. november 30-án indult el Románia betétdíjas rendszere (RetuRO néven), 0,5 lej (~0,10 €) betétdíjjal minden üveg, műanyag és fém italcsomagolásra. Ez a projekt az ország eddigi legnagyobb körforgásos gazdasági kezdeményezése, amelynek célja gyorsan felzárkózni a ~30% körüli korábbi gyűjtési arányról az uniós átlagra. Az első hónapok tapasztalatai biztatóak – 2024 első felében mintegy 49 ezer tonna betétdíjas csomagolást gyűjtöttek be újrahasznosításra –, ami jelzi, hogy a lakosság aktívan használja az új rendszert.

A felsorolt példák jól mutatják, hogy az újonnan bevezetett DRS rendszerek szinte kivétel nélkül ugrásszerű javulást hoznak az italos palackok és dobozok visszagyűjtésében. Néhány év leforgása alatt ezek az országok felzárkóznak a régebb óta DRS-t alkalmazó államokhoz. Uniós szinten 2025-re már legalább 15 tagállamban működik tényleges betétdíjas visszaváltási rendszer, és további országok (pl. Lengyelország, Belgium, Görögország, Portugália, Ausztria) is elindítják a sajátjukat 2025-2026 folyamán a jogszabályi kötelezettségek nyomán. A trend tehát egyértelmű: 2029-re az EU szinte összes tagországában lesz DRS, ami az egyes országok között ma még meglévő különbségeket is csökkenti majd. Az EU körforgásos gazdasági stratégiája így egységesen magas (90% körüli) visszaváltási arányokat igyekszik biztosítani mindenhol, kihasználva a betétdíjas rendszer hatékonyságát.

Magyarország (MOHU) visszaváltási rendszerének teljesítménye

Magyarországon a betétdíjas italcsomagolás-visszaváltási rendszert 2023 közepén vezették be jogszabályilag, és 2024. január 1-től vált élesben működővé a MOHU által üzemeltetett hálózat. A rendszer keretében minden 3 liter alatti műanyag (PET) palack, alumínium/fémdoboz és üvegpalack egységesen 50 Ft betétdíjjal kapható, amelyet a fogyasztók visszakapnak az üres csomagolás automata gépbe való bedobásakor. Az indulás óta eltelt idő rövid, de a magyar lakosság igen gyorsan alkalmazkodott a rendszerhez – ennek köszönhetően már 2024-ben havi szinten ~80% körüli visszaváltási arányt sikerült elérni minden egyes hónapban. Ez kimagasló eredmény ilyen rövid idő alatt, figyelembe véve, hogy korábban (a betétdíj előtti “tapossa laposra” szelektív gyűjtési kampány idején) mindössze kb. 30%-os visszagyűjtési arány valósult meg az italcsomagolásoknál Magyarországon. Az új DRS bevezetésével tehát több mint kétszeresére nőtt a visszagyűjtési arány egy éven belül.

A MOHU visszaváltási rendszer 2024 folyamán országosan kiépült: több mint 3200 üzletben telepítettek automata visszaváltógépeket, és további ~1700 kisebb bolt működtet kézi átvételi pontot. Így összesen közel 5000 gyűjtőpont áll a lakosság rendelkezésére, ami logisztikailag is megalapozta a magas részvételi arányt. Naponta átlagosan 8–10 millió darab palackot és dobozt visznek vissza az emberek, a csúcsnapokon pedig a 15 millió darabot is eléri a visszaváltott italcsomagolások száma. 2025 júniusára összesítve már 2 milliárd feletti darabszámot gyűjtött be a rendszer indulása óta.

A folyamatos növekedésnek köszönhetően 2025 nyarára Magyarország megközelítette az EU élmezőnyét a visszaváltási arány tekintetében. 2025 júniusában és júliusában több hónapban is meghaladta a 90%-ot a visszaváltott italpalackok aránya. Ez azt jelenti, hogy a magyar rendszer néhány hónap alatt utolérte a 15–20 éve működő skandináv és német rendszerek szintjét, ami uniós összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. A MOHU közlése szerint Magyarország hamarosan tartósan eléri a 90% körüli visszagyűjtési szintet, amellyel teljesül az EU által támogatott célkitűzés is. Az uniós előírásokkal összhangban a hazai cél az, hogy 3 éven belül stabilan legalább 90% feletti legyen az italcsomagolások visszagyűjtése és újrahasznosítása.

A magyar visszaváltási rendszer sikerességét mutatja, hogy a visszahozott hulladék szinte teljes egésze újrahasznosul: a betétdíjas automatákba bedobott PET-palackok, fémdobozok és üvegek 99,95%-a valóban újrahasznosításra kerül. Ez hatalmas előrelépés a korábbiakhoz képest, hiszen a szétnyomott, vegyes gyűjtésből sok anyag nem hasznosult újra. Emellett a rendszer pénzügyi mellékhatásai is pozitívak: a lakosság jellemzően az automatákban kapott kuponokat több mint 80%-ban azonnal levásárolja az üzletekben, ami éves szinten akár 100 milliárd Ft többlet forgalmat generál a kiskereskedelemben. A kiskereskedelmi egységek a működtetésért kezelési díjat is kapnak minden begyűjtött palack után (ez eddig összesen 18 milliárd Ft kifizetést jelentett számukra), ami ösztönzi őket a rendszer fenntartására.

Összességében elmondható, hogy a magyar MOHU rendszer gyors felfutása révén felzárkózóban van Európa élmezőnyéhez. Míg néhány éve Magyarország az italcsomagolások újrahasznosításában elmaradt az EU átlagtól, addig most a betétdíjas rendszerrel hónapokon belül az élvonalba került. A 90%-os visszaváltási ráta elérése reálisan várható a közeljövőben, ami megfelel a körforgásos gazdaság elveinek és az EU által is szorgalmazott célszámoknak. A MOHU példája azt igazolja, hogy megfelelő ösztönzőkkel és infrastruktúrával a lakosság együttműködése gyorsan elnyerhető, és a környezetvédelmi eredmények látványosan javíthatók. Az automatizált betétdíjas visszaváltás immár Magyarországon is bizonyította létjogosultságát, és hozzájárul ahhoz, hogy Európa szerte megvalósuljon az italcsomagolások szinte teljes körű újrahasznosítása.

Források

1. European Parliament – New EU rules to reduce, reuse and recycle packaging (2024. ápr. 24.) europarl.europa.eu

2. MNB.hu – Tudnivalók az új visszaváltási rendszerről (2023) mnb.hu

3. Reloop Platform – Deposit Return Systems: How they perform (jelentés, 2024. máj.) reloopplatform.org

4. Sensoneo – Overview of deposit return schemes in Europe (2025. máj.) sensoneo.com

5. Reloop (adatok) – Európai betétdíjas visszaváltási ráták összehasonlítása reloopplatform.org

6. Világgazdaság/MTI – Üvegvisszaváltás: ilyen még nem történt a Mohunál (2025. júl. 16.) vg.hu

7. Világgazdaság – Mohu: új fokozatba kapcsol a visszaváltási rendszer (2025. júl. 21.) vg.hu

8. Világgazdaság – Mohu: 15 milliós napi rekord a palackvisszaváltásban (2025. júl. 16.) vg.hu

9. Tomra – Romania’s Deposit Return Scheme launched (2023) romania-insider.com