Konyhai zöld- és élelmiszerhulladék a háztartásokban

Magyarországon évente közel 600 ezer tonna élelmiszer végzi a kukában, ennek jelentős része a háztartásokban keletkezik. A legtöbb zöldség-, gyümölcs- és főtt ételmaradék egyszerű figyelmetlenségből kerül a szemétbe, pedig kis odafigyeléssel és tudatosabb tervezéssel ez a pazarlás nagyrészt megelőzhető lenne. Az élelmiszerhulladék nemcsak anyagi veszteséget jelent, hanem komoly környezeti terhet is ró ránk. Az összefoglaló bemutatja a konyhai hulladék legfőbb típusait, keletkezésük okait, a megelőzés lehetőségeit, valamint kitér az éttermek és vendéglátóhelyek szerepére is.

A magyar háztartások évente hatalmas mennyiségű „zöld” (konyhai szerves) és élelmiszer-hulladékot termelnek. A Nébih legfrissebb felmérése szerint egy átlagos magyar személy évente kb. 62 kg ételt dob ki (összesen ~594 ezer tonna országosan), ennek mintegy 42%-a lenne elkerülhető pazarlás (tudatos tervezéssel megelőzhető veszteség) maradeknelkul.hu. A MOHU (MOL hulladékgazdálkodási cég) adatai szerint a települési kommunális hulladék 34%-a biológiailag lebomló anyag, amiből a konyhai zöld- és élelmiszerhulladék évente ~440 ezer tonnát tesz ki  Ide tartoznak például a zöldségek és gyümölcsök héjai és maradványai, kávézacc, tealevelek, tojáshéj, főtt ételmaradékok, péksütemények, feldolgozott élelmiszerek, húsipari készítmények stb. origo.hu. E számok alapján Magyarországon a háztartásokban keletkezik a teljes élelmiszerhulladék legnagyobb része (a KSH adatai szerint ~70% körüli arány, az EU-átlag 55% volt 2020-ban) ksh.hu. A Nébih korábbi felmérése szerint a háztartások fejenkénti vesztesége 2016 óta csökken, de 2023-ban újra ~62 kg/fő volt, ami még mindig jelentős pazarlásnak számít.

A hulladék keletkezésének fő okai között a felmérések a tervezés hiányát és a figyelmetlenséget emelik ki. Gyakori, hogy túl sok ételt vásárolunk vagy főzünk egyszerre, és a megmaradt étel a hűtő hátuljában felejtődik; a fogyaszthatóság helyett a lejárati dátum félreértelmezése is vezethet kidobáshoz portal.nebih.gov.hu. Sokan túlkínálatot érzékelnek maguk körül – a vendéglátás és üzletek széles választéka miatt könnyű “túltervezni” a bevásárlást. A hazai kutatások szerint a pazarlás alapvetően emberi tényezőkre vezethető vissza: figyelmetlenség, nem megfelelő ételtervezés és vásárlási szokások okozzák ujakademia.hu.

A keletkező hulladék súlyos környezeti terhet jelent. Mivel a konyhai hulladék víztartalma általában magas, nem égetik, hanem hulladéklerakóba kerül – ott bomlása során metán és szén-dioxid keletkezik, ami hozzájárul a klímaváltozáshoz. A világon kb. 1,4 milliárd hektár hulladéklerakó van, ami a mezőgazdasági területek ~30%-ának felel meg. Ez azt eredményezi, hogy újabb területeket vonnak be a termelésbe (erdők irtása, gyepek átalakítása), ami több műtrágya és növényvédőszer használatával, valamint fokozott vízfogyasztással jár. Például a kidobott élelmiszer előállításához felhasznált víz éves ökológiai lábnyoma akkora, mint a Volga folyó egyéves vízhozama. Összefoglalva, a kidobott élelmiszer és zöldhulladék előállításához szükséges föld, víz, energia és vegyszerek pazarlódnak el, miközben a lerakók üvegházhatású gázokat bocsátanak ki.

Mindezek miatt a megelőzés és csökkentés mindenekelőtt fontos cél. A KSH és nemzetközi szervezetek szerint a legjobb és legegyszerűbb megoldás a pazarlás megelőzése. A magyar háztartások felmérései szerint több mint 80%-uk úgy érzi, tudatosabb hozzáállással tovább csökkenthetné a hulladékot. Praktikák közé tartozik az étel- és bevásárlás-tervezés (bevásárlólista használata, hűtőürítés vásárlás előtt), ételtárolás optimalizálása (áttekinthető hűtő, poharas elzárás), adagok méretének kontrollja, fel nem használt részek kreatív felhasználása (pl. héjak és szárak felhasználása ételekben), az ételek lefagyasztása és a maradékok újrahasznosítása (pl. másnapi ételként felhasználás). Az élelmiszermentés egyre népszerűbb: a megmaradt, még jó minőségű ételeket adományozhatjuk (például az Élelmiszerbank programjaihoz csatlakozva), és egyes közösségi kezdeményezések lehetővé teszik a felesleg “lelehű” kihelyezését. A komposztálás is egyre gyakoriabb otthon: a felmérés szerint a háztartások több mint fele komposztál valamilyen formában, és ezáltal ~26%-nyi hulladék kerül közvetlenül komposztra portal.nebih.gov.hu. Emellett önkormányzatok és cégek is tesztelik a konyhai szerves hulladék házhoz menő szelektív gyűjtését (például MOHU “Morzsi” program), illetve hulladékudvarokban gyűjtenek külön az ilyen anyagokra.

A hulladék sorsa is változó. Ha nem gyűjtik külön, a zöld- és élelmiszerhulladék legnagyobb része a vegyes kommunális szemétben végzi, és ebből legtöbbször lerakás vagy (kis arányban) hulladékégetés lesz. Ezek helyett a szelektív gyűjtés lehetőséget ad az értékesítésre: a konyhai hulladékból anaerob erjesztéssel biometán nyerhető, vagy komposztként talajjavító anyaggá alakítható. A Nébih adatai szerint a magyar háztartásokban keletkezett élelmiszerhulladék mintegy 25,8%-át komposztálják, 15%-át használják takarmányként, a maradék pedig vegyes gyűjtésben, elsősorban hulladéklerakóban végzi. Az MOHU és más szolgáltatók célja, hogy 2020-as években minél nagyobb arányban gyűjtsék és hasznosítsák ezt a biomasszát. Összefoglalva, a keletkezett konyhai hulladék egy része (főként fás vagy állati részek) elkerülhetetlenül lerakóba kerül, de tudatos gyűjtéssel jelentős mennyiség válhat hasznos másodlagos nyersanyaggá (komposzt, biogáz, állati takarmány).

Éttermek és vendéglátóhelyek élelmiszer-hulladéka

A vendéglátóhelyek (éttermek, menzák, büfék stb.) ugyan kisebb arányban, de szintén termelnek hulladékot. Az EU-ban a vendéglátóipari szektor a teljes élelmiszerhulladék kb. 11%-át adja (ez ~15 kg/fő/év). Magyarországon – a statisztika szerint – kimagaslóan alacsony ez az érték: az Eurostat adatai alapján csak kb. 2 kg/fő/év hulladék jut a vendéglátóiparból a háztartásokra vetítve, míg az uniós átlag 15 kg. Ennek oka, hogy sok hazai étterem kisebb adagokat kínál, és növekszik a vendégek környezettudatossága (gyakrabban kérik a maradék hazavitelét).

A vendéglátásban keletkezett hulladék okai leginkább a túlzott kínálati oldalra vezethetők vissza: a gazdag étlap és készlettúlkínálat, a szigorú esztétikai elvárások (sérült gyümölcsök, zöldségek kiselejtezése) és a nagy adagok miatt gyakori a felesleg keletkezése. A vendégek oldaláról pedig sokszor a megrendelt adag egy részének visszahagyása (például nem tudják megenni), vagy túl sok kóstoló. Magyarországon a vendéglátóhelyek környezettudatossága javulóban van: egy felmérés szerint a hazai éttermek 63%-a már fenntarthatónak tartja magát, és aktívan küzd a pazarlás ellen.

A vendéglátóipari hulladék kezelésének módszerei hasonlóak a háztartásihoz. Egyre több étterem ösztönzi a maradék hazavitelét („doggy bag”), vagy kisebb adagok választását. Sok helyen a megmaradt készételeket élelmiszerbanknak, hajléktalanszállónak, állatmenhelynek adományozzák. Egyes éttermek önmaguk is komposztálják a konyhai zöld- és ételmaradékokat, mások kereskedelmi komposztálókhoz vagy biogázerőművekhez adják azokat. A fentieknek köszönhetően a hazai vendéglátóiparban a maradékok jelentős része nem közvetlenül a szemétbe kerül: ahogy a gyakorlat mutatja, a vendégek elvihetik maradékukat vagy az éttermek átadják azt állatoknak vagy komposztálásra. Összefoglalva, bár nincs egységes statisztika, a hazai gyakorlat szerint a vendéglátóhelyek igyekeznek csökkenteni a pazarlást tudatos menedzsmenttel és hulladékcsoportosítással, amit a fogyasztói adományozási- és compostálási szokások is segítenek.

Források: MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) tájékoztató és híradások (Origo, 2024); KSH Fenntartható fejlődési célokról szóló kiadvány (2022); Nébih “Maradék nélkül” felmérések (2023); Maradéknélkül civil szervezet adatai és cikkei (2018–2023); valamint a Bálint György Újságíró Akadémia 2025. évi cikke az élelmiszerpazarlásról.