Strandolás szeméthegyekkel a Balatonnál

Szeméthegyek a magyar tengernél – Miért nincs megoldás?

Nyár, Balaton, hűs hullámok és jéghideg sör – ezernyi látogató tölti meg nap mint nap a magyar tenger partjait. De miközben mi önfeledten pancsolunk, a part menti szemetesek csordultig telnek: csörgő PET-palackok, zísíros lángospapír, a kipukkadt gumimatrac, vagy egy elhagyott sörösdoboz a napon. Mindez azt a kényelmetlen kérdést veti fel: vajon mennyire környezettudatosak valójában a balatoni strandok? A válasz: nagyon kevéssé. Sőt, a legtöbb helyen még csak nem is kommunikálják.

A balatoni strandok többsége nem áll készen a fenntarthatóság kihívásaira. Pedig éppen ott, ahol a legtöbb ember megfordul nyáron, ott lenne a legnagyobb hatása az edukációnak. Nem elég egy kuka – kommunikálni is kell, hogyan és miért gyűjtsünk szelektíven.

Elkeserítő számok
A Balaton partján mintegy 170 strand működik: kb. 105 fizetős és 60-70 szabadstrand. Ezekből mindössze 20-25% rendelkezik valós, működő szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel. Még ennél is kevesebb – alig 10-15% – az, ahol ez valóban láthatóan, egyértelműen kommunikálva van a vendég felé. A többi helyen vagy hiányzik a rendszer, vagy használhatatlan, esetleg a vendég nem is tud róla.

Kommunikáció hiánya = tudatosság hiánya
Hiába van kihelyezve szelektív kuka, ha semmilyen jelzés, felirat, piktogram nem utal rá, vagy csak poros műanyag matrica ékeskedik rajta 2017-ből. A strandra látogatok nem olvasnak rászoktató brosürákat, nem keresnek Google-ben ökolábelleket. Amit nem látnak, nem fognak használni.

A legtöbb strand élményt értékesít, nem szemléletet. Pedig a kettő nem zárja ki egymást.

Pesszimista, mégis ébresztő hangulat
A mai strandoló gyakorlatilag bármit egyetlen, vegyes kukába dobhat: sördoboz, jégkrémes papír, pelenka, gumimatrac, naptej tubus. "A szemetes legalább van" – gondolják sokan, pedig ez ma már nem elég. A környezeti nevelés legfontosabb terepe éppen ott van, ahol a legtöbb ember fordul meg lazítani: a nyári strandokon.

Ha valahol lenne értelme ökotudatosságot építeni, az pontosan a Balaton partja lenne. Ehhez azonban nem elég, ha az önkormányzat kitesz egy EU-támogatott szelektív kukaszigetet – aktívan, láthatóan, játszva kell nevelni: színes ábrák, gyerekeknek játékos feladat, felnőtteknek edukáló tábla.

Inspiráló kilátás: mégis van remény
A Kék Hullám Zászlóval rendelkező strandok már ma is megfelelnek a szelektivitási követelményeknek. Ahol van minősítés, ott van rendszer is. Példát mutat Csopak, Balatonfüred vagy Balatonalmádi. Egyre több szabadstrand is csatlakozik: Sziófok és Balatonfenyves is fejleszt. De ezek még mindig kisebbségben vannak.

Nem a szemét szennyez, hanem a tudatlanság
Ha a strand nem kommunikálja, ha a táblák némák, ha a kuka összevont, akkor nemcsak a szemét lesz vegyes, hanem az emberek gondolkodása is. A balatoni strandok nem csak a testnek kellene, hogy felürító élményt adjanak, hanem a környezetnek is egy kis fellélegzést.

A legtöbb balatoni strand nem vagy alig kommunikál a környezettudatosságról, különösen a szelektív hulladékgyűjtés témájában. A nyári szemétprobléma így csak tovább nő, miközben lenne lehetőség a javításra.

POZITÍV ADATOK, TÖREKVÉSEK:

•  Kék Hullám Zászlós strandok száma: kb. 15–20 (mind rendelkezik kötelező szelektív rendszerrel)

•  Szabadstrand fejlesztések (pl. Siófok, Balatonfenyves): 10–15 helyen folyamatban van szelektív gyűjtők kiépítése

•  Néhány strand (pl. Csopak, Balatonfüred, Balatonalmádi) látványos és hatékony kommunikációval is támogatja a környezeti nevelést

•  Egyre több önkormányzat tesz közzé hulladékgazdálkodási információkat a strandokkal kapcsolatban

•  A látogatók egy része már keresné a lehetőséget a szelektív hulladék elhelyezésére – ha lenne egyértelmű rendszer

 NEGATÍV ADATOK, HIÁNYOSSÁGOK:

•  170 balatoni strandból csak kb. 25–30% rendelkezik valódi szelektív hulladékgyűjtéssel

•  Csak 10–15% kommunikálja egyértelműen a szelektív lehetőségeket a vendégek felé

•  A legtöbb strand egyáltalán nem kommunikál a környezeti felelősségről – nincs tábla, nincs figyelemfelhívás

•  A vegyes kukába kerül: sörösdoboz, jégkrémes papír, pelenka, naptej tubus, gumimatrac – mind egy helyre

•  A kikapcsolódás dominál, a tudatos viselkedéshez nincs ösztönzés – így az „egyszerűbb utat” választják a látogatók

•  A szemléletformálás szinte teljesen hiányzik – sem gyerekeknek, sem felnőtteknek nincs edukációs elem a legtöbb helyen