Nyomtatópatronok és tonerkazetták hulladékhelyzete Magyarországon

A nyomtatópatronok és tonerkazetták hulladéka egyre komolyabb környezetvédelmi kihívást jelent Magyarországon. Bár az elmúlt 2–3 évben a felhasználás mennyisége nem csökkent jelentősen, a keletkező hulladék zöme továbbra is veszélyes anyagokat tartalmaz, és csak kis arányban kerül újrahasznosításra. A hulladék összetett – műanyag, fém, festékmaradvány és elektronikai alkatrészek keveréke –, így kezelése is szabályozott. A lakosság, intézmények és vállalkozások különböző formában gyűjtik, a gyártók és hulladékkezelő cégek pedig speciális programokban dolgoznak a környezeti terhek csökkentésén. A jogszabályok szigorú követelményeket írnak elő a gyűjtésre és ártalmatlanításra, de a lakossági tudatosság és a gyűjtési infrastruktúra fejlesztése még mindig kulcsszerepet játszik a fenntartható kezelésben.

Hulladékmennyiség és trendek

Magyarországon nincsenek nyilvános statisztikák arra vonatkozóan, hogy évente hány kiürült nyomtatópatront vagy tonerkazettát adnak le. Az uniós adatok szerint azonban évente mintegy 160 millió használt nyomtatópatron kerül a szemétbe Európában, amelyből csak kb. 9%-ot hasznosítanak újra. Hazánk a teljes lakosság arányában hozzávetőlegesen ennek 2%-át teszi ki, így becslések szerint évente néhány millió kiürült kazetta keletkezik. A piackutatások alapján a magyar nyomtatókellék-piac az elmúlt években inkább enyhén növekvő tendenciát mutatott, a széles körű nyomtatóhasználat miatt a felhasználás általában nem csökkent jelentősen. A digitális átállás és a járványügyi intézkedések hatására viszont a háztartási és távmunkás nyomtatás nőtt, miközben az irodai és intézményi nyomtatásban kis mozgások voltak tapasztalhatók. Összességében tehát a patron- és tonerkazetta-felhasználás mennyisége a közelmúltban stagnálás vagy lassú emelkedés jeleit mutatja.

Felhasználói körök és hulladékképződés helye

A kiürült nyomtatókellékek képződése minden fő felhasználói szegmenst érint Magyarországon, az alábbi módon:

• Háztartások: otthoni tintasugaras nyomtatók és kisebb multifunkciós gépek patroncseréje. A hétköznapi felhasználók általában fekete-fehér vagy színes tintapatronokat (papír, fotó) használnak, melyek a cserékelés után háztartási és elektronikai szemétként jelentkezhetnek. Mivel a háztartási rendszer nem mindig biztosít külön zsákot a veszélyes hulladékoknak, sok magánlakás egyszerűen a lomtalanításkor vagy hulladékudvarban dobja le a kellékeket. A patronok és tonerek ebben a körben kisebb darabszámban keletkeznek, de magasabb gyakorisággal cserélnek kis kapacitású kellékeket.

• Irodák, vállalkozások: általában lézernyomtatókat, üzleti multifunkciós gépeket használnak, melyekben nagy kapacitású tonerkazetták vannak. A cserékkel ekkor nagyobb mennyiségű hulladék keletkezik (egy tonerkazetta akár több száz dobozt nyomtat ki). A munkahelyeken rendszerezetten gyűjtik a kiürült kellékeket, jellemzően veszélyes hulladékként. A cégeknél működnek újrahasználati programok (pl. ügyfélprogramok), és sok esetben az átadott hulladékokról hivatalos átadási-átvételi bizonylatot (átadási jegyet) vezetnek a könyvelés miatt.

• Közintézmények (önkormányzatok, állami hivatalok): hasonlóan a vállalati szektorra, itt is főleg lézeres irodai nyomtatók működnek. Az intézményekben sokszor centralizáltan, rendszerezetten, a vonatkozó jogszabályok szerint gyűjtik, regisztrálják a veszélyes hulladékpatronokat. A nagyobb intézményekben (egészségügy, közigazgatás) esetenként többmilliós darabszámú nyomtatás folyik évente, így tonerekből is jelentős hulladék keletkezik.

• Felsőoktatási intézmények, iskolák: a felsőoktatásban és nagyobb oktatási intézményekben szintén jelentős a nyomtatási igény (diplomaterv, tananyag, kutatási dokumentumok, hallgatói jegyzetek), ezért itt is gyakori a tonerek és patronok cseréje. Egyes egyetemeken például szervezetten működnek belső hulladékgyűjtési megoldások (pl. gyűjtődobozok tanszéki irodákban). Bár egyetemeken is jelen van az elektronikus oktatás, nyomtatási igény ebből fakadóan is maradt. Összességében az intézményrendszerben (pl. tanári szobák, könyvtárak) is hulladékgazdálkodási protokoll érvényesül, hasonlóan az irodákhoz.

A hulladék összetétele

A kiürült nyomtatópatronok és tonerkazetták fizikai és kémiai szempontból összetett hulladéknak számítanak. A fő összetevők:

• Műanyag ház: a patron/toner burkolata általában kemény műanyagból (ABS, polikarbonát vagy poliészter alapú keverékből) készül, amely a külső tokot és a belső mechanikai elemek (fogak, vezetékek, tengelyek) meghajtását végzi. A ház egyes részei újrahasznosítható polimer frakciót képeznek.

• Fém alkatrészek: a nyomtatópatronban–tonerkazettában megtalálhatók kisebb fémalkatrészek is (például acélrugók, csapágyak, acél csapok a hengerekben, fémlapátok és a lézernyomtatók dobegységeiben a fűtőszál vagy üvegfoglalatok). Ezek a fém elemek újrahasznosíthatók az acél- vagy fémhulladék-csoportba tartozó irányelvek szerint.

• Elektronikai elemek: sok modern kazettában a készülék felismerését biztosító chip vagy nyomtatott áramköri lapka van (különösen eredeti patronokban). Ezek apró elektronikai alkatrészek (fém érintkezők és félvezető áramkörök), amelyek veszélyes hulladékgyűjtő alá tartoznak. Egyes típusú patronokban van festékszint-érzékelő chip is.

• Festék- vagy toner maradék: a legfontosabb szerves komponens maga a festék (tinta vagy toner). A tintapatronok folyékony festékoldatot tartalmaznak, amely víz- vagy olajalapú festéket, oldószereket, pigmenteket és adalékokat (pl. gélképző polimereket) tartalmaz. A tonerkazettákon belül a tonerpor alapvetően műanyag mikroporokból, szénfekete pigmentből (színezék, festék) és egyéb adalékanyagból áll – például némi vas-oxid vagy más fémoxid pigmentként és töltőanyagként. A tonerporszínt fekete vagy CMYK színekben adják, tartalmazhatnak szilikont és mechanikai segédanyagokat is. A patronok használata után a bennük maradó maradványfesték és toner veszélyes komponenseket is hordozhat (pl. oldószermaradványok, nehézfémek tintákban), ezért kezelése fokozott elővigyázatosságot igényel.

Gyűjtés és kezelés módjai

A kiürült nyomtatókellékek gyűjtése és kezelése Magyarországon többcsatornás rendszerben zajlik:

• Hulladékudvarok, szelektív gyűjtőpontok: a kommunális hulladékudvarokban (lomtárakban) általában átveszik a veszélyes anyagokat tartalmazó kazettákat is. Sokan a szelektív gyűjtésre kijelölt központokhoz viszik (például önkormányzati irodaházakban, közösségi házakban elhelyezett gyűjtőládákba). Fontos tudni, hogy a szabályok szerint személyenként (vagy ingatlanonként) maximálják a behozható mennyiséget: egy hulladékudvar évente például jellemzően legfeljebb 10–20 db tonerkazettát vesz át, felett már engedélyköteles szállítmányként kezelik.

• Gyártói visszagyűjtési programok: több nyomtatógyártó önálló gyűjtési rendszert működtet, amely kifejezetten a saját márkájú patronok visszavételére szolgál. Ilyen program például a HP Planet Partners (a HP tintapatronok és toneráruk visszaküldésére), a Brother Cool Earth kezdeményezése (Brother tonerek postai úton történő ingyenes visszaküldése), a Lexmark LCCP (Lexmark patronok visszagyűjtése), valamint hasonló Canon és Samsung programok. Ezekben a programokban a felhasználó közvetlenül leadhatja a cég termékeit, amelyek újragyártásra vagy környezetkímélő újrahasznosításra kerülnek. Magyarországon ezek a globális programok általában online megrendelhető címkével és csomagolással, illetve partnerbolt-hálózatok bevonásával működnek.

• Kereskedelmi visszagyűjtés: egyes elektronikai és irodaszer-kereskedések (például nagyobb papír- és irodaszer-üzletek) vállalnak patron-visszavételt. Emellett léteznek olyan hulladékkezelő cégek, amelyek üzleti alapon vásárolnak vagy átvesznek kiürült tonereket és patronokat (például a NoWaste Kft. reklámoldalán felajánlja a mennyiségi elszállítást, a TonerPartners és más kisebb cégek pedig felvásárolják az üres kellékanyagokat). Ezeknél az eseteknél a begyűjtött patronok többségét az újrahasznosító üzemekhez szállítják, ahol – amennyiben nem újrafeldolgozhatók – veszélyes hulladékégetőkben semmisítik meg.

• Lomtalanítási akciók, „Zöld” gyűjtések: időszakosan önkormányzati lomtalanítások vagy közösségi szelektív gyűjtési akciók keretében is lehetőség van a patronok leadására. Ezek általában ingyenesen fogadják a kiürült tonereket, mivel veszélyes hulladékként külön gyűjtési területre kerülnek. Egyes iskolák, közintézmények zöld környezettudatossági programjai keretében önkéntes patrongyűjtést is szerveznek.

• Ártalmatlanítási technológiák: a begyűjtött és válogatott hulladékot vagy újrafeldolgozásra használják (újrahasználják vagy alapanyagként hasznosítják), vagy végső esetben megsemmisítik. A patronház műanyagjait gyakran mechanikai úton granulátummá őrlik, majd új műanyag termékek gyártásához adják. A fém alkatrészek fémfeldolgozó műhelyekbe kerülnek, fémhulladékként újrahasznosíthatók. Az elektronikai részeket elektronikai hulladékként kezelik. A tintát és tonert tartalmazó maradékokat (amelyek szerves és esetleg nehézfém komponenseket is tartalmaznak) rendszerint veszélyes hulladékégetőkben égetik el: Magyarországon például üzemel a SARPI Dorogi Kft. égetőműve, amely veszélyes hulladékok energiakinyeréssel járó ártalmatlanítására szolgál. Előfordul, hogy a tonerporszínt az olvadékból kiválasztva vagy vegyi úton próbálják hasznosítani, de az alapvető módszer az energetikai hasznosítás biztonságos égetéssel. Külföldön újdonságnak számít, hogy porított tonerkazettát útburkolatba kevernek (TonerPave technológia), de Magyarországon erre egyelőre nincs elterjedt alkalmazás. Összefoglalva: ha egy patron nem újrahasználható, a megmaradt anyagot elsősorban veszélyes hulladékégetőben semmisítik meg, mellyel minimalizálják a környezeti kockázatot.

Főbb szereplők és gyűjtőprogramok

A nyomtatókellék-hulladék kezelésében több típusú szereplő működik együtt:

• Gyártó cégek és márkák: A nagy nyomtatógyártók (HP, Canon, Brother, Samsung, Epson, Lexmark, Konica Minolta stb.) különböző visszagyűjtő programokat üzemeltetnek. Ezekhez a programokhoz általában nemcsak a hazai partnercégeknél, de nemzetközi logisztikai megoldásokon keresztül (pl. postai címke) csatlakozhatnak a felhasználók. A programok célja a hulladék minimalizálása és az újrafelhasználás elősegítése, emellett környezetvédelmi minősítéseikkel a fenntartható fogyasztást támogatják.

• Hulladékgazdálkodási szervezetek és közszolgáltatók: Az állami és önkormányzati hulladékgazdálkodási rendszer (Magyarországon 2023-tól a MOHU Zrt. koncessziós rendszer), valamint a helyi közszolgáltató cégek (pl. települési hulladékudvarok, FKF Zrt. Budapesten) gondoskodnak a területükön keletkező hulladékok, így a veszélyes hulladék tonerek begyűjtéséről és átadásáról. Egyes hulladékudvarok és regionális közszolgáltatók weboldalán fel van tüntetve, hogy átveszik a tonereket és patronokat, ha azok veszélyes hulladékként kerülnek leadásra.

• Üzleti hulladékkezelők: Több magánvállalkozás (például a fent említett NoWaste Kft., valamint régebben a Pritone-Tonerprint vagy Print Sisters stb.) vesz részt a nagyobb cégek hulladékainak begyűjtésében. Ezek a vállalkozások veszélyes hulladék szállítási engedéllyel gyűjtik és szállítják a tonereket, valamint elintézik a hivatalos papírmunkát (átvételi jegy, veszélyes hulladék nyilvántartás). Gyakran felvásárolják a használt tonereket, majd azok újrafeldolgozását vagy ártalmatlanítását szervezik meg.

• Nemzetközi begyűjtő hálózatok: Egyes európai környezetvédelmi szolgáltatók (például a Xerox újrahasznosító központjai, a Veolia, EREMA vagy hasonló cégek) is elfogadják a magyar cégek által összegyűjtött kazettákat. Ezek a nagy újrahasznosítók – bár nem mindig Magyarországon működnek – részei a nemzetközi patronáramlásnak.

• Civil szervezetek és szakképzési programok: A Humusz Szövetség és más környezetvédelmi civil kezdeményezések folyamatosan tájékoztatnak a hulladék újrahasznosításáról. A Humusz adatbázisa például felsorolja azokat a leadási helyeket, ahol tonereket és patronokat lehet leadni. Ezen felül egyes oktatási intézmények környezeti programjai is részt vesznek patrongyűjtő akciókban.

• Jogalkotók és hatóságok: A környezetvédelmi minisztérium (jelenleg Környezet- és Energiaügyek Minisztériuma) a jogszabályok megalkotójaként szerepel, a hatósági feladatokat (engedélyezés, ellenőrzés) a területileg illetékes kormányhivatalok környezetvédelmi osztályai látják el. Ezek nem közvetlen gyűjtők, de biztosítják a hulladékgazdálkodási előírások betartását.

• Nagykereskedések és áruházláncok: Bár nem elsődleges szereplők, egyes irodai nagykereskedők és elektronikai áruházak (például Office Depot/Office & Work, MediaMarkt) néha szerveznek üres patron gyűjtést vagy csereprogramokat vásárlóik számára.

Jogszabályi háttér

A nyomtatókellék-hulladék kezelését több hazai és uniós jogszabály szabályozza. A legfontosabb előírások közé tartoznak a következők:

• Magyar hulladéktörvény és végrehajtási rendeletek: Magyarországon a környezetvédelemről szóló 2018. évi XXI. törvény (és az azt felváltó 2021. évi CLXXXVII. törvény – a „Hulladékról szóló törvény”) valamint végrehajtási rendeletei határozzák meg a hulladék kategóriáit és kezelésének fő szabályait. Ezek szerint a használt nyomtatópatronok és tonerek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ezt tükrözi a 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet (a Magyar Hulladékjegyzék) is: ebben a kiürült toner a 08 03 17* kóddal szerepel, jelezve, hogy veszélyes anyagokat tartalmaz (szemben a 08 03 18-as számmal, amely a nem veszélyes változatot takarja) faolex.fao.org. A hulladéktörvény kötelezővé teszi a hulladékgyűjtést és a helyes kezelés körülményeinek biztosítását: a veszélyes hulladékra vonatkozó kijelölt tárolókat, engedélyeztetési eljárásokat (engedélyes begyűjtők, szállítók, ártalmatlanítók) és a dokumentációs kötelezettségeket (átvételi jegy, nyilvántartás) kell alkalmazni minden termelőre és kezelőre.

• Európai uniós irányelvek: A nyomtatókellékek gazdasági eszközök ugyan nem tipikus elektronikai berendezések, de az EU WEEE-irányelv (2012/19/EU) és csomagolási irányelv (94/62/EK) hatálya alá eső termékek vonatkozásában általános elveket fektet le. Magyarországon az EPR (kiterjesztett termékfelelősség) koncepciója keretében bizonyos termékek esetén a gyártók termékdíjat fizetnek a csomagolásért vagy elektromos berendezésekért; ezeknek a bevételéből támogatják a visszagyűjtést és ártalmatlanítást. Bár maguk a patrontartalom nem képezi közvetlenül csomagolási termékdíj tárgyát, a környezetvédelmi szabályok a csomagolásért felelős gyártókat is terhelik – vagyis a patronok dobozának szelektív gyűjtése és kezelésének finanszírozása lehet kötelezettség.

• Hatósági előírások: A veszélyes hulladékokra vonatkozó 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet és a 72/2013. VM rendelet alapján csak megfelelő engedéllyel rendelkező gyűjtő, szállító vagy égetőmű kezelheti az elhasznált tonereket. A magyar szabályozás tilalmazza az egyszerű közönséges szemétbe dobást és előírja a zárt tárolást és rögzítést (pl. árnyékolt, lezárt gyűjtődobozok) mind a lakosság, mind az intézmények részére. Nagy vállalkozásoknál kötelező igazolást kérni a veszélyes hulladék leadásáról, amely bizonyítja az előírt ártalmatlanítást.

• Környezetvédelmi termékdíj és koncesszió: 2023-tól Magyarországon egységes koncessziós rendszer (MOHU Zrt. koncessziója) működteti a kommunális és szelektív hulladékszolgáltatást. A MOHU ugyan elsősorban a települési hulladékra koncentrál, de a veszélyes anyagokat tartalmazó tonereket is fel kell vennie a begyűjtés rendszerébe (például a hulladékjegyzék szerinti 08 03 17* kóddal). Emellett külön szabályozás érvényes a termékdíjköteles csomagolásokra és műanyagokra is – ezek közvetett hatással lehetnek a patronokkal kapcsolatos újrahasznosítás finanszírozására. Összefoglalva: a magyar szabályrendszer szigorúan kötelezi a patronok veszélyes hulladékként való gyűjtését és ártalmatlanítását; a jogszabályok tehát a leadás helyétől függetlenül biztosítják, hogy ezek a hulladékok megfelelően kezelve és dokumentálva legyenek.
  
   

Közösségi megoldás lehetősége – Hulladéknaptár.hu

A https://www.hulladeknaptar.hu platform egy közösségi alapon működő online eszköz, amely segíti a lakosságot a különféle hulladéktípusok – köztük a nyomtatókellék-anyag hulladékok – gyűjtésének megszervezésében. A felhasználók értesítéseket kaphatnak a lakóhelyük szerinti hulladékszállítási időpontokról, lomtalanítási napokról, illetve lehetőség van arra is, hogy helyi szinten közösségi gyűjtési akciókat, például patron- és tonergyűjtő pontokat szervezzenek meg. Ez különösen hasznos lehet iskolák, lakóközösségek vagy kisebb intézmények számára, akik így koordináltan és környezettudatosan tudják kezelni az ilyen típusú veszélyes hulladékot.

Felhasznált források

• Humusz Szövetség – “Kiürült festékkazetta, toner” (tájékoztató cikk)

• B.M. SALES Bt. – “Környezetvédelem” (vállalati weboldal)

• OnlineToner.hu – “Mit tegyünk az üres nyomtató kellékanyagokkal?”

• TonerPartners.hu – “Mit tegyünk az elhasznált tonerekkel? – Felújítás és új járda”

• NoWaste Hulladékkezelő Kft. – “Üres toner, tintapatron – felvásárlás és újrahasznosítás”

• MOHU Zrt. – “A koncesszió hatálya alá tartozó hulladékok” (MOHU miskolci oldala)

• 6Wresearch – “Hungary Printer Ink Cartridge Market (2025-2031) Outlook” (piackutatási összefoglaló)

• FAOLEX adatbázis – 72/2013 (VIII.27.) VM hulladékjegyzék (hivatalos hulladék-katalógus)