A pizzásdobozok hulladékkezelése Magyarországon

Az elmúlt években Magyarországon jelentősen megnőtt a pizzásdobozok mennyisége, de a szennyezett dobozokat a lakosság jellemzően nem szelektíven gyűjtötte, így alacsony maradt az újrahasznosítási arány. A korábbi útmutatók szerint csak a teljesen tiszta dobozokat lehetett papírhulladékként kezelni, de 2024–2025-re megjelent az a szemlélet, hogy a mérsékelten szennyezett dobozok is újrahasznosíthatók. A lakossági tévhitek és a hibás szelektálás azonban továbbra is kihívást jelentenek a hulladékgazdálkodás számára.

A pizzásdobozok hulladékkezelése Magyarországon

Az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a házhoz rendelt ételek, különösen a pizzák mennyisége Magyarországon, ami a pizzás kartondobozok hulladékának felhalmozódását eredményezte. A pizzásdobozok megfelelő kezelése és újrahasznosítása kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdéssé vált. Az alábbiakban áttekintjük a hazai gyakorlatokat és tévhiteket, a keletkező hulladék mennyiségét és okait, nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk a helyzetet, végül pedig számszerűsítjük az országos szintű ökológiai előnyöket, ha minden pizzásdoboz hulladékot helyesen kezelnénk.

1. Pizzásdobozok hulladékkezelési gyakorlata Magyarországon

A pizzás kartondoboz alapvetően papírból készült, így elvileg újrahasznosítható lenne. A gyakorlatban azonban Magyarországon a hulladékkezelő cégek sokáig azt az útmutatást adták a lakosságnak, hogy a zsírral vagy ételmaradékkal szennyezett pizzásdoboz nem helyezhető a papír szelektív hulladékgyűjtőbe (vkszrt.hu​ ; magyarhirlap.hu.) Ennek oka, hogy a szennyezett (nem tiszta) papír rontja az újrahasznosítás hatékonyságát: a zsír átitatja a papírt, és a koszos papírhulladék feldolgozás közben károsíthatja a többi újrahasznosítható papírt is (​humusz.hu) A hivatalos ajánlás évekig az volt, hogy a pizzásdobozokat csak tiszta állapotban tegyük a szelektív kukába, ha pedig csak részben szennyezett, akkor a tiszta részt (például a doboz tetejét) válasszuk le és azt szelektíven gyűjtsük, a szennyezett részt pedig a kommunális hulladékba dobjuk​ (vkszrt.hu) Ugyanez vonatkozott más étellel szennyezett papírhulladékokra is (szalvéta, papírtányér stb.), melyeket általában a vegyes szemét közé kellett dobni, nem a papírgyűjtőbe (​hovadobjam.blog.hu​hovadobjam.blog.hu).

2020–2024 között tehát a magyarországi gyakorlatban a pizzásdobozok jelentős részét a lakosság nem a szelektív papírhulladékkal együtt, hanem a vegyes szemétben helyezte el, különösen ha láthatóan zsíros vagy ételmaradékos volt a doboz. Ezt a hulladékkezelők is megerősítették: "A használt pizzásdobozokat ... ne helyezzük a szelektívhulladék-gyűjtő edényekbe..., mivel csak a tiszta papír..., hulladékokat lehet hasznosítani" – figyelmeztetett egy regionális hulladékgazdálkodási cég vezetője 2023-ban (​magyarhirlap.hu.) Ennek megfelelően a házhoz rendelt pizzák kartoncsomagolása jellemzően vagy a kommunális hulladékégetőkben végezte (energiatermelés céljából elégetve), vagy lerakókba került, ha a lakosság követte az útmutatásokat. A tiszta, nem szennyezett pizzásdobozokat ugyanakkor – ha volt ilyen – a papírhulladék közé dobhattuk, és ezek anyagukban újrahasznosultak (pl. új karton termék készült belőlük). Összességében azonban a vegyes gyakorlat miatt a pizzásdobozok újrahasznosítási aránya alacsony maradt a vizsgált időszakban.

Fontos kiemelni, hogy a technológiai háttér folyamatosan fejlődik. A papírhulladék feldolgozása során a keverék hulladékot egy nagy vízzel teli tartályban (pulperben) keverik össze, ahol a papírrostok feloldódnak, a nem papír szennyezők (zsír, műanyag stb.) pedig külön válnak (​telex.hu). Ezeket a szennyezőanyagokat a folyamat végén kiszűrik és energetikailag hasznosítják (elégetik), míg a tiszta papírpépből újrapapír készül (​telex.hu). Ennek köszönhetően bizonyos mennyiségű zsír- vagy olajszennyezés kezelhető a feldolgozás során, feltéve hogy a dobozban nincs nagy darab ételmaradék. 2024 végére–2025 elejére a hazai hulladékgazdálkodásban is kezdett megjelenni az a szemlélet, hogy a mérsékelten szennyezett pizzásdobozokat is érdemes a papír szelektívbe dobni, mert a rendszer így is ki tudja nyerni belőlük a hasznos papírt​ (​telex.hu). 2025 áprilisában a MOHU (az országos hulladékgazdálkodási koordináló szervezet) jelezte is, hogy felülvizsgálja korábbi útmutatását, miszerint a pizzásdoboz nem való a papírhulladék közé: „a tapasztalatok valóban azt mutatják, hogy a kevésbé szennyezett dobozt be lehet dobni, a rendszer megfelelően fel tudja dolgozni” – írta a MOHU, hangsúlyozva, hogy az üres, nem tocsogó, csak pár folttal szennyezett doboz mehet a szelektív kukába (​telex.hu). Továbbra sem szabad ugyanakkor a szelektívbe dobni azt a dobozt, amelyben fél pizza vagy nagy darab ételmaradék maradt, illetve ami teljesen át van ázva olajtól, mert az már valóban nem újrahasznosítható​ (telex.hu.) Ez a szemléletváltás a gyakorlatban 2025-ben kezdett terjedni, de a 2020–2024 közti időszakban a lakossági hulladékkezelési gyakorlatot még inkább a szennyezett pizzásdobozok kizárása jellemezte a szelektív gyűjtésből.

2. Tévhit és lakossági attitűdök a pizzásdobozok újrahasznosítása kapcsán

A pizzásdobozokkal kapcsolatban az egyik legelterjedtebb tévhit az, hogy „a zsíros pizzásdobozt egyáltalán nem szabad a szelektívbe dobni”. Sokan úgy gondolják, hogy a sajt és olaj szennyeződés miatt ezek a dobozok egyáltalán nem újrahasznosíthatók, ezért automatikusan a kommunális szemetesbe teszik őket. Ezt a felfogást erősítették a korábbi hulladékkezelési útmutatók is (melyek a teljesen tiszta papírhulladék gyűjtését szorgalmazták). A tévhit alapja valós probléma: a zsír valóban rontja a papír újrafeldolgozását, de nem teszi feltétlenül teljesen lehetetlenné. Ennek ellenére a lakosság körében sokan kategorikusan úgy tudták, hogy a pizzásdoboz „nem szelektív hulladék”, és ezt az ismeretet adták tovább egymásnak. Az ilyen félreértések hatása az lett, hogy még a részben tiszta pizzásdobozok jelentős része is a vegyes szemétben kötött ki, holott azok egy része anyagában hasznosulhatott volna.

Másfelől voltak, akik tévesen a szelektívbe dobtak erősen szennyezett dobozokat is, hiszen a doboz anyaga papír. Ez a másik véglet szintén problémát okozott: az újrahasznosítók beszámolói szerint “a sajttal, olajjal összekent pizzásdobozok feladták a leckét a hulladékgazdálkodóknak”, mert a szennyezett papír nem mehetne a szelektívbe, mégis sokan bedobják (​hvg.hu). Az ilyen hibás szelektálás következménye, hogy a válogatóműben ki kell szedni a szennyezett dobozokat a papír közül, és ezek végül égetőbe vagy lerakóba kerülnek (​telex.hu) A hulladékfeldolgozó üzemekben kézi utóválogatással igyekeznek eltávolítani a nem odavaló anyagokat a papírhulladék-bálákból; ami ebbe a “kiselejtezett” halomba kerül, az már biztosan nem lesz újrapapír (​telex.hu). Tehát ha valaki rosszul szelektál – például egy átázott, ételmaradékos dobozt dob a papír közé –, azzal az egész gyűjtőedény tartalmát veszélyezteti, mert a szennyeződés átterjedhet más papírhulladékokra is (​humusz.hu). Nem véletlenül hangsúlyozzák a szakemberek, hogy csak tiszta papírt tegyünk a papírgyűjtőbe: „nem lehet elégszer hangsúlyozni: a szennyezett hulladékok nem újrahasznosíthatóak” (​femina.hu.)

Különböző mértékben szennyezett pizzásdobozok újrahasznosíthatósága. A modern feldolgozó technológia kisebb zsírfoltokkal már megbirkózik, így az enyhén szennyezett, ételmaradéktól mentes dobozok újrahasznosíthatók (zöld pipa). Csak a vastagon átitatott, ételmaradékos kartonok kerülnek kizárásra (piros X), ezeket a kommunális kukába kell dobni. A lakosság jelentős része azonban nincs ezzel tisztában: egy felmérés szerint a britek 27%-a gondolja úgy, hogy a pizzásdobozok nem is újrahasznosíthatók (​dssmith.com​dssmith.com)– feltételezhető, hogy Magyarországon is hasonló arányban hiszik azt, hogy a zsíros dobozt mindenképp ki kell zárni a szelektálásból.

Az elmúlt években szerencsére egyre több tájékoztató kampány igyekezett eloszlatni ezeket a tévhiteket. Környezetvédő szervezetek cikkekben magyarázták el, hogy “ha sikerül minimalizálnunk a szennyeződést..., akkor [a pizzásdoboz] újrahasznosíthatóvá válik”, és ha túl nagy folt maradt, akkor elég azt a részt kivágni és csak a tiszta darabot szelektíven gyűjteni​ (humusz.hu). A lakosság edukációjában megjelentek olyan gyakorlati tippek, mint hogy a pizza elfogyasztása után minél hamarabb vegyük ki a szeleteket a dobozból, hogy ne ázzon át teljesen a papír (​humusz.hu). Ezek az üzenetek arra buzdítanak, hogy ne dobjuk automatikusan a teljes dobozt a kukába, hanem amit lehet, azt mentsük meg belőle szelektív célra. Friss fejlemény, hogy maga a MOHU is korrigálta a korábbi kommunikációt, és már azt javasolja: „ha a doboz üres, nem csöpög a zsírtól, csupán néhány folt maradt rajta..., mehet a szelektív kukába”(​telex.hu). Ez gyakorlatilag hivatalosan is cáfolja a korábbi kategorikus tiltást, és remélhetőleg idővel a lakossági szokások is igazodnak ehhez. A tévhitek eloszlatása azért fontos, mert ha mindenki helyesen szelektálna, a pizzásdobozok nagy része új életet kezdhetne újrapapírként ahelyett, hogy elégetve vagy lerakva végezze – erről bővebben az 5. pontban térünk ki.

3. A pizzásdoboz hulladék mennyisége és keletkezésének okai (2020–2024)

Mekkora mennyiségű pizzásdoboz hulladék keletkezik évente Magyarországon? Pontos, hivatalos adatok e specifikus hulladéktípusról nem állnak rendelkezésre, azonban becslésekkel meghatározhatjuk a nagyságrendet. A magyar lakosság pizzafogyasztása dinamikusan nőtt az elmúlt években – különösen a COVID-19 járvány idején megugrott a házhoz szállított ételek aránya. Egy 2018-as felmérés szerint az online ételrendeléseknek több mint a fele pizzarendelés volt Magyarországon (​humusz.hu), ami jelzi, hogy évente több millió pizzát rendelnek házhoz. Egy másik statisztika szerint a magyar internetezők átlagosan 4,6 pizzát rendelnek online fejenként évente (2014-es adat)(​24.hu) – ez azóta csak emelkedhetett. Ha országosan, a teljes népességre vetítve ennél kisebb átlaggal számolunk is, évente tízmilliós nagyságrendű (20-30 millió darab) pizzás doboz kerülhet forgalomba hazánkban.

Egy tipikus pizzásdoboz tömege kb. 0,15–0,20 kg. Szorzással durva becslést adhatunk az éves keletkező hulladéktömegre: valószínűleg több ezer tonna pizzásdoboz hulladék keletkezik évente. (Összehasonlításképp: Németországban egy becslés évi 50 ezer tonnára teszi a pizzás kartondobozok hulladékát (​empack-messen.de)– ez kb. egyharmada az összes elviteles csomagolási hulladéknak. Magyarország lakossága ennek ~1/8-a, arányosan nálunk 5-7 ezer tonna/év adódhat.) Ez a mennyiség jelentős terhelést jelent a hulladékgazdálkodási rendszerben, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ennek a tömegnek egy jó része eddig nem került anyagában újrahasznosításra a szennyezettség miatti szelektálási nehézségek okán.

A pizzásdoboz-hulladék növekedésének gazdasági-társadalmi okai egyértelműek: a fogyasztói szokások átalakulása. A modern életstílus része lett az online ételrendelés és házhoz szállítás kényelme. A COVID-19 korlátozások idején különösen sokan fordultak a házhoz rendelt ételekhez, mivel az éttermek zárva tartottak – 2020 tavaszán például duplájára emelkedett az elviteles dobozok forgalma az előző időszakhoz képest (​hvg.hu). A NetPincér (ma Foodpanda) 2020-ban rekord növekedést ért el: több ezer új csatlakozó étterem és felhasználó jelent meg a rendszerben (​index.hu). 2020-ban a pizzarendelések száma is megugrott, bár a leggyakrabban rendelt étel abban az évben a sajtburger lett, a pizza továbbra is a top 5-ben volt (​hvg.hu). A házhoz szállítás térnyerése mellett a fokozódó kényelemigény és időhiány is hozzájárult ahhoz, hogy sokan gyakrabban választják a gyors rendelést a főzés helyett. Mindez oda vezetett, hogy évről évre több egyszer használatos csomagolóanyag – benne a pizzás kartonokkal – kerül a hulladékáramba.

Érdemes megjegyezni, hogy a házhoz szállított pizzák mellett a bolti (fagyasztott) pizzák csomagolása is jelentős: évente kb. 18 millió darab mirelit pizzát adnak el Magyarországon (​vg.hu), ami önmagában 6000 tonna élelmiszert jelent – ezek dobozai általában vékonyabb kartonok, de szintén hulladékként jelennek meg. A pizzafogyasztás tehát összességében komoly mennyiségű papír csomagolási hulladékot generál. Gazdasági szempontból a pizzásdobozok térnyerése a házhoz szállítási iparág növekedésének velejárója: a futárcégek és éttermek számára praktikus és olcsó csomagolóeszköz, a fogyasztók számára pedig megszokott dolog, hogy pizzájuk dobozban érkezik. A környezeti költségekkel – a dobozok gyártása, majd hulladékká válása – eddig kevéssé törődtek, de az utóbbi időben ez egyre inkább reflektorfénybe kerül.

Összefoglalva, 2020–2024 között Magyarországon évente több ezer tonna pizzásdoboz hulladék keletkezett, elsősorban a robbanásszerűen megnőtt házhoz szállítási szektor miatt. Ennek a hulladéknak csak töredéke hasznosult újra (papírként), a nagyobb része elégetésre vagy lerakásra került, köszönhetően a szennyeződés miatti szelektálási nehézségeknek és a lakossági tévhiteknek.

4. EU-s kitekintés: más országok gyakorlata és szelektív gyűjtési arányok

Európai összehasonlításban a pizzásdobozok problémája nem csak magyar sajátosság – más országok is küzdenek a zsíros papír csomagolások szelektálásának kihívásával. A hulladékkezelési útmutatók hasonlóak: például Olaszországban (a pizza hazájában) azt tanácsolják, hogy a pizzás kartont csak akkor dobd a papírgyűjtőbe, ha tiszta, különben szakítsd le és csak a tiszta részt hasznosítsd, a szennyezettet dobd a kommunálisba (​miramareservicesrl.it.) Németországban hagyományosan szintén azt mondták, hogy a pizzáskarton gyakran nem való a papírgyűjtőbe a zsír miatt (​neue-verpackung.de), sőt egy berlini hulladékcég kifejezetten a maradék hulladékba javasolta dobni a pizzásdobozokat (​berlin-recycling.de). Ugyanakkor Nyugat-Európa sok országában – csakúgy mint most már nálunk is – kezd terjedni az a szemlélet, hogy a kis mértékben szennyezett pizzásdobozok igenis újrahasznosíthatók, mert a korszerű papírüzemek képesek kezelni a szennyeződéseket​ (dssmith.com). Az Egyesült Királyságban (Egyesült Királyság 2020. január 31-én hivatalosan kilépett az Európai Unióból) a DS Smith csomagolóipari cég kampányban hívta fel a figyelmet arra, hogy “a legtöbb pizzásdoboz újrahasznosítható az Egyesült Királyságban, mivel a modern újrahasznosító létesítmények gond nélkül kezelik a kis mennyiségű zsír- és olajmaradékot”​(dssmith.com). Csak a nagyon erősen szennyezett dobozokat nem fogadják be. E szemlélet különbségei mögött az is áll, hogy Európában nem egységes a szelektív hulladékgyűjtés rendszere: van, ahol a papírhulladékot szigorúan válogatva, tisztán gyűjtik (pl. Németországban saját kék kuka van a papírnak), míg máshol a vegyesen gyűjtött újrahasznosítható hulladékot utólag válogatják szét. A magyar rendszer vegyes: a papír általában külön kukában gyűlik, de a hulladékválogató üzemekben nálunk is számítanak bizonyos fokú “idegenanyag-tartalomra” (​telex.hu). Emiatt most már itthon is elfogadják, hogy kerüljön be a papíráramba a zsíros pizzáskarton, hiszen majd a papírgyárban kiszűrik a zsírt​(telex.hu)

A szelektív gyűjtés aránya a pizzásdobozok esetében országonként eltér. Mivel külön statisztika erre nincs, a papír csomagolási hulladék általános újrahasznosítási rátája ad támpontot. Az EU-ban átlagosan 82% a papír- és kartoncsomagolások újrahasznosítási aránya (​dssmith.com). Sok országban ez még magasabb: legalább 5 uniós tagállam már 90% feletti arányt ért el a papírcsomagolások körében (​statista.com). Az Egyesült Királyság e téren lemaradó: ott csak 73% a papír csomagolás újrahasznosítás (​dssmith.com), ami azt jelenti, hogy rengeteg kartondoboz (köztük pizzásdoboz) kerül még szeméttelepre. Magyarország a hivatalos adatok szerint az összes csomagolási hulladék újrahasznosításában közelíti az uniós átlagot, de a települési (kommunális) hulladék újrahasznosítási aránya 2020-ban ~35% körül volt, ami elmarad az EU átlagtól (47%) (​stkh.hu). Papírhulladék tekintetében hazánkban a begyűjtési arány javuló tendenciát mutatott 2018-2023 között (​magyarhirlap.hu), de pontos arányról keveset kommunikálnak. Feltételezhető, hogy a pizzásdobozok szelektív gyűjtése Nyugat-Európában hatékonyabb, egyszerűen a magasabb általános papír-újrahasznosítási szint miatt. Olaszországban például a Comieco (papírgyűjtő konzorcium) adatai szerint 2023-ban rekordot döntött a papír- és karton-újrahasznosítás (​scatolificiomartinelli.it). Németországban – ahol évente 50 ezer tonna pizzásdoboz hulladék keletkezik (​empack-messen.de) – a lakosság környezettudatossága is magasabb, így valószínűleg nagyobb arányban próbálják meg a dobozok legalább tiszta részeit a papírgyűjtőbe tenni.

Megjegyzendő, hogy néhány országban alternatív megoldásokkal is kísérleteznek a pizzásdobozok okozta hulladék csökkentésére. Hollandiában és Norvégiában például vannak, akik saját tároló dobozt visznek a pizzériába, vagy újrahasználható fém dobozban kapják meg a pizzát kísérleti jelleggel. Az USA-ban pedig megjelentek olyan startupok (pl. Zume), amelyek komposztálható anyagból készült pizzadobozokat fejlesztenek (​index.hu) – ezeket használat után az organikus hulladékhoz lehetne adni. Az EU-ban 2021-től tiltották be a néhány egyszer használatos műanyag terméket (pl. műanyag evőeszközök), de a karton ételdobozok továbbra is megengedettek, így a pizza csomagolása terén nem volt szabályozási korlátozás. Összehasonlítva: Magyarországon a gyakorlat 2020–2024 között konzervatívabb volt (zsíros doboz kizárva), míg több fejlett hulladékgazdálkodású országban hamarabb felismerték, hogy érdemes begyűjteni a pizzásdobozokat is, mert a papírgyárban szétválasztható a hasznos és a haszontalan rész. Ennek megfelelően nálunk mostantól várható, hogy utolérjük az EU-s jó gyakorlatot, és növeljük a pizzásdobozok szelektív gyűjtésének arányát.

5. Ökológiai előnyök országos szinten a helyes kezelés esetén

Mekkora környezeti hasznot hozna, ha minden pizzásdoboz hulladékot szelektíven, megfelelően megtisztítva gyűjtenénk? A válasz szemléletes: jelentős CO₂-megtakarítás, rengeteg fa kivágásának elkerülése, és a hulladéklerakók tehermentesítése érhető el.

CO₂-kibocsátás csökkenése: A papírhulladék elégetése (hulladékenergia-hasznosítás formájában) szén-dioxidot bocsát ki. 1 tonna papír elégetése kb. 750 kg CO₂ kibocsátással jár (​humusz.hu). Ha viszont ugyan ezt az 1 tonna papírt (kartont) újrahasznosítjuk, ez a kibocsátás elkerülhető. Ezen felül az újrapapír gyártása kevesebb energiát igényel, mint a friss rostos papíré, így további közvetett kibocsátáscsökkenés is társul. Tegyük fel, hogy Magyarországon évente kb. 6000 tonna pizzásdoboz hulladék keletkezik (a 3. pontban becsült nagyságrend alapján). Ha ezt mind szelektíven gyűjtenénk és újrahasznosítanánk, akkor a számítás szerint évi ~4500 tonnával kevesebb CO₂ kerülne a légkörbe csak azáltal, hogy nem elégetéssel semmisítjük meg ezt a mennyiséget (6000×0,75 tonna) (​humusz.hu). Összehasonlításképp: ez a megtakarítás annyi, mintha ~2000 személyautó egyéves kibocsátását spórolnánk meg (feltételezve ~2,3 tonna CO₂/év/autó emissziót). Látható tehát, hogy a helyes hulladékkezelésnek mérhető klímanyeresége van. Emellett az újrapapír használata révén csökken az igény a gyártás során felhasználandó energia és nyersanyag után, ami további CO₂ csökkenést eredményez a termelési láncban. (Egy tonna újrahasznosított papír előállítása 65%-kal kevesebb energiát igényel, mint ugyanennyi új papír gyártása (​humusz.hu) – az energiamegtakarítás jellemzően fosszilis tüzelőanyag-megtakarítást is jelent.)

Papírfa-megtakarítás (erdővédelem): A papír alapanyaga a fa, így minden újrahasznosított papírtermék közvetetten fákat ment meg a kivágástól. A Humusz Szövetség adatai szerint egy tonna papír újrahasznosításával 31 fa kivágása kerülhető el (​humusz.hu). Más források némileg kisebb számot, de hasonló nagyságrendet adnak meg: az amerikai EPA szerint 1 tonna hullámpapír újrahasznosítása 17 fát ment meg (​wellpack.org). Akár 17, akár 31 fát tekintünk, egy biztos: minél több pizzásdobozt hasznosítunk újra, annál kevesebb fát kell papírgyártásra kivágni. A fenti becsült 6000 tonnás éves mennyiségnél maradva ez évi 100–180 ezer darab fa megmenekülését jelentené. Ez hatalmas szám – képzeljünk el egy sűrű erdőt ennyi fával! Természetesen a valóságban a papírgyárak részben újrahasznosított rostot, részben friss rostot használnak, de minél több az utóbbi években begyűjtött papír, annál inkább kiváltható a szűz faanyag. Magyarország erdősültsége ~22%, így minden fa számít. Ráadásul a papír újrahasznosítása lassítja az erdőirtást és kíméli a természetes élőhelyeket. Az erdők megóvása nem csak esztétikai vagy biodiverzitási kérdés, hanem a szén-dioxid megkötése szempontjából is kritikus – a megmaradó fák továbbra is elnyelik a CO₂-t. Így a pizzásdobozok szelektív gyűjtése kettős haszon: nem kell új fákat kivágni papírért, és a meglévő fák folytathatják kedvező környezeti szolgálatukat.

Hulladéklerakó-tehermentesítés: A pizzásdobozok újrahasznosítása jelentősen csökkentené a lerakók és égetők terhelését. Ha a doboz nem a szelektívbe kerül, akkor vagy égetőben, vagy lerakóban végzi – egyik sem ideális. A papír lerakása pazarlás, ráadásul bomlásakor metán és CO₂ szabadulhat fel, míg az égetésnél a korábban említett CO₂ mellett hamu marad, amit szintén lerakóban kell elhelyezni. Egy tonna papír hulladék lerakása ~3,5 köbméter lerakóhelyet foglal el (​humusz.hu). Hullámpapír (karton) esetében – mivel lazább szerkezetű – akár 5–9 m³/tonna térfogatot is jelenthet a hulladék (​humusz.hu​wellpack.org). Számoljunk csak 5 m³/tonnával a biztonság kedvéért: 6000 tonna pizzáskarton szelektív gyűjtése így ~30.000 m³ lerakótérfogatot spórolna meg évente az országnak. Ez annyi, mintha nagyjából 12 olimpiai úszómedencét töltünk meg kartondobozzal – ennyivel kevesebb hulladékot kellene földbe temetni. A hulladéklerakók tehermentesítése azért fontos, mert Magyarországon is fogynak a lerakókapacitások, és a lerakás csak utolsó megoldásként preferált az EU hulladékhierarchiájában. Kevesebb lerakott hulladék = kisebb talajterhelés, kevesebb szivárgó csurgalékvíz és metán, valamint hosszabb élettartamú hulladéklerakók.

Egyéb előnyök: A papír újrahasznosítása során jelentős mennyiségű víz és energia takarítható meg. 1 tonna papír újrafeldolgozásával ~26.000 liter vizet spórolunk (​humusz.hu), mert ennyivel kevesebbet kell a gyártásban felhasználni, mintha friss rostból készülne. Ugyanígy 4.000 kWh energiát takarítunk meg tonnánként (​humusz.hu), ami csökkenti az energiaigényt (és így közvetve a fosszilis energiahordozók égetését). Ezek az adatok is alátámasztják, hogy a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás gazdaságilag is kedvező: a másodnyersanyag felhasználása olcsóbb lehet, mint az elsődlegesé, ha figyelembe vesszük az energia- és nyersanyag-megtakarítást.

Végezetül, az ökológiai előnyöket számokban összefoglalva: ha minden magyar lakos helyesen szelektálná a pizzásdobozait, akkor évente több ezer tonnával kevesebb üvegházhatású gáz jutna a légkörbe, százezer számra mentenénk meg a fákat, és tízezer köbméter nagyságrenddel kevesebb hulladék kerülné a lerakókat. Mindezt egy látszólag apró dologgal, pusztán azzal, hogy odafigyelünk egy gyakori hulladéktípus, a pizzásdoboz helyes kezelésére. A hazai hulladékgazdálkodási stratégiák egyre inkább törekednek az ilyen papírhulladékok körforgásban tartására – ahogy a MOHU friss módosítása is mutatja –, és uniós szinten is támogatott a papír csomagolások magas arányú újrahasznosítása. A lakosság környezettudatosságának növelésével és a tévhitek eloszlatásával elérhető, hogy a pizzásdoboz többé ne „mumus” legyen a szelektív hulladékgyűjtésben (​humusz.hu,) hanem értékes másodnyersanyag, amely hozzájárul a klímavédelemhez, az erdők megóvásához és a hulladékcsökkentéshez.

Források:

• Hulladékkezelési útmutatók és szakmai cikkek: VKSZ Veszprém vkszrt.hu; Nestlé “Hova dobjam?” blog hovadobjam.blog.hu; Humusz Szövetség humusz.hu​humusz.hu; DTkH nyilatkozat (Magyar Hírlap) magyarhirlap.hu; Telex riport telex.hu​telex.hu; MOHU állásfoglalás telex.hu; DS Smith útmutató dssmith.com.

• Tévhit és lakossági attitűdök: HVG Zhvg hvg.hu; Femina cikk femina.hu; Telex riport telex.hu; MOHU friss útmutató telex.hu.

• Mennyiségi adatok és trendek: Humusz cikk (Netpincér felmérés) humusz.hu; 24.hu (Falatozz.hu statisztika) 24.hu; HVG kkv (Netpincér toplista) hvg.hu; HVG Zhvg (pandémia csomagolás növekedés) hvg.hu; Világgazdaság (fagyasztott pizza adatok) vg.hu; Német becslés empack-messen.de.

• EU-s kitekintés: Olasz források miramareservicesrl.it; Német források neue-verpackung.de; DS Smith (UK) dssmith.com​dssmith.com; Statista/Eurostat adatok dssmith.com​statista.com; Humusz hírlevél/EU adatok stkh.hu.

• Ökológiai számítások alapjai: Humusz – Újrapapír Napja adatok humusz.hu​humusz.hu; WELLPACK cikk (EPA adatok) wellpack.org.