Állati melléktermékek, korábbi nevén állati hulladékok.

Magyarországon az állati melléktermékek, vagy korábbi nevén állati hulladékok országosan szabályozott módon történő kezelésére az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. törvénycikk óta kerül sor.

Az állati melléktermékek olyan állati eredetű termékek, amelyeket nem szánnak emberi fogyasztásra. Ezek az anyagok kockázatot jelentenek az emberi és az állati egészségre, amennyiben azokat nem kezelik, vagy használják fel biztonságos módon.

Állatok teljes teste vagy testrészei

1. Elhullott állatok tetemei
2. Vágóhídi állati melléktermék – vért is beleértve
3. Más állatok teljes teste vagy azok részei – pl. állatkerti állatok

Élelmiszerekből származó állati melléktermék   

1. Étkeztetésből származó hulladék ("moslék") – vendéglátóipari egységekből és magánkonyhákból származóakat is beleértve
2. Hús, tejtermék, hal stb. – amennyiben nem emberi fogyasztásra szánt
3. „Korábbi élelmiszerek” – élelmiszer előállítóktól és kereskedőktől származó, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék
4. Nemzetközi forgalomból származó étkezési hulladék – nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközről származó élelmiszerhulladék

Egyéb állati melléktermékek

1. Trágya és emésztőtraktus tartalom
2. Bőrök és irhák
3. Gyapjú
4. Tollak
5. Szaporítóanyagok (amennyiben azokat nem tenyésztési célra szánják)
6. Tojáshéj
7. Egyéb állati eredetű termékek

A jelenlegi szabályozás magyar és EU jogszabályokon alapszik, kiterjed az állati melléktermékek gyűjtésének, szállításának, tárolásásának, kezelésének, felhasználásának, ártalmatlanításának, forgalomba hozatalának, nemzetközi kereskedelemének körülményeire.

Forrás:
NÉBIH
NET jogtár
Wikipedia