A FÖLDÖN ÉLNI JÓ!
A fenntartható fejlődés csak akkor lehet realitás, ha olyan új nemzedék nő föl, mely számára az erőforrásaink takarékos felhasználása, a környezetvédelem, a zöld életmód már evidencia. Nagyon fontos, hogy a fiatalok minél korábban ismerjék meg és sajátítsák el a fenntarthatóság elveit és gyakorlatát. Ezért fogott össze a Kötőjel Szociális és Egészségügyi Alapítvány, a Hahó együttes és Kardos-Horváth Janó underground zenész, hogy az Új Széchényi Terv és az Európai Unió segítségével
létrehozzák a FÖLDLAKÓK! projektet. Öt nagyvárosban és egy-egy kistérségi óvodában léptek fel, hogy népszerűsítsék a fenntartható fejlődést és a környezetvédelmet (Pécs, Zalaegerszeg, Nyíregyháza, Tatabánya, Győr). A zenészek dallal és szavakkal üzentek, ám ugyanakkor tettekkel is kiálltak a maguk igazáért. Éppen ezért kezdtek bele a nem mindennapi vállalkozásba. A Hahó együttes tagjai igyekeznek minél tudatosabban élni, védeni a környezetet, jobban odafigyelni egymásra és a világra. Gabika, a zenekar dobosa növényeket termeszt otthon a kertben, Nyíregyházán. Saját magának termeli a zöldségeket. Nem használ vegyszereket, és ha a rovarok megdézsmálják a veteményest, akkor ő másmilyen bogarakat gyűjt oda, akik elkergetik a dézsmálókat. Az ágyások közé virágokat, büdöskét ültet, hogy arra szálljanak a bogarak, és ne a zöldségekre. Balázs Budapesten él, egy harmadik emeleti lakásban. Szép nagy ablakai vannak, ahol besüt a napfény. Korán fekszik és korán kel, hogy ne kelljen sok áramot használnia. A szemetet különválogatva gyűjti, és megpróbál olyan dolgokat venni, amik nincsenek nagyon becsomagolva. Ennek egyfelől az az oka, hogy a csomagolóanyagok többségéből szemét lesz, másrészt a szépen becsomagolt dolgok sokkal drágábbak. Tibor a billentyűs, szintetizátoros a régi hangszereket gyűjti. Igazán jól szólnak, és addig sem kell újat venni. Sokat jár gyalog és villamossal a városban. Szeretne autót, de majd csak olyant, amibe nem kell benzin. Tibornak a kislánya, Kamilla egy olyan oviba jár, ami nagyon közel van  a lakásukhoz. Így sokat tudnak sétálni és nem kell reggel várni a tömegközlekedésre.- Én a mindennapjaimban is teszek a fenntarthatóságért – mondja büszkén Janó, a 3 gyerekes családapa. - Itt van például a tévézés. A tévéket a reklámok tartják el, a reklámok viszont csupa olyan dolgot hirdetnek, aminek a nagy része az egoizmust építi, azaz közösségromboló. Természetesen a kicsikkel időnként leülünk a varázsdoboz elé, de akkor is csak mesecsatornát nézünk, és maximum 30 percet. Jómagam ritkán tévézek -leginkább a tematikus műsorokat szeretem és nézem. Janó arra a legbüszkébb, hogy főleg használt dolgokat vesz, nem pedig újakat. - A hétköznapok tárgyai nagyon könnyen és gyorsan elromlanak, mint mondjuk egy hajszárító, hűtőszekrény vagy mosógép. Ezeket legtöbbször annyira drága és nehézkes megjavítani, hogy inkább újat vesznek az emberek, a régit meg egyszerűen kidobják. Pedig rengeteg nyersanyag van benne és sok energiába került legyártani. Én, amit lehet, megjavítok, és szerintem ezt mások is megtehetik – teszi hozzá Janó. - Minden környéken van egy szerelő bácsi, egy szaki, aki bármit meg tud javítani. Ha őt megtaláljuk, neki is lesz munkája, és a mi dolgaink is működni fognak.

 

         Pécsett, Zalaegerszegen, Nyíregyházán, Tatabányán és Győrben lépett fel a Hahó együttes. Hírét vitték a Földlakóknak, ezeknek a különös lényeknek, akik tenni szeretnének a jövőért, a környezetvédelemért, a takarékoskodásért, hogy így a majdani nagyokat már most megtanítsák vigyázni a Földre. Hogy miért is választották ezt az utat? Melyet úgy kell végigjárni, hogy közben a kicsik minden rezdülését figyelni kell, a gyerekek nyelvén kell szólni, az aprónéppel együtt játszva kell énekelni? A zeneszerző-énekes, Kardos-Horváth Janó így mesél erről:
- Mintha csak tegnap történt volna, ahogy a csemetéimmel sorra barangoltuk a játszótereket. És lépten-nyomon belebotlottunk az eldobált műanyagpalackokba, sörösüveg szilánkokba, alufólia törmelékbe. Az utcán csatangolva kerülgettük a szemetet és a lyukas tornacipőt, ahogy azt is láttuk, ahogy a félig elrágott szendvics a kukában landol. Tudom, fogyasztói társadalomban élünk, Tisztában vagyok vele, hogy az ipari méretű termelésből származik a keresők fizetése. De miért törvényszerű az, hogy a mértéktelen pazarlás és a túlfogyasztás van túlsúlyban? Miért tekintik ma sokan normálisnak, hogy a fáradt-olajt a Dunába öntik, az akkumulátort a háztartási hulladékba dobják ki, a nyaraló szennyvizét a folyóba vezetik. Hát senki sem gondol arra, hogy utánunk még mások is jönnek? A klímaváltozás, az energia és a pénzügyi válság arra készteti az embereket, hogy globálisan gondolkodjanak és lokálisan cselekedjenek. A helyi akciók sokat lendíthetnek előre a dolgokon. Ha minden kisvárosban sikerül a mindennapok velejárójává tenni a tisztaságot, az odafigyelést a környezetre és egymásra, akkor ez összeadódva előbb-utóbb komoly eredményt jelenthet. A fenntarthatóság egy komplex folyamat, amibe az életmód, a táplálkozás, az objektív, önkritikus gondolkodás éppúgy beletartozik, mint a helyben előállított termékek vásárlása, a helyi termelőktől beszerezhető élelmiszerek, a regionális hulladékkezelő vagy éppen egy gyalogos, vagy kerékpáros határátkelő. Manapság szinte minden apuka és anyuka, kötelező feladatának érzi internetes laptoppal, angol nyelvtudással és lehető leghasznosabb tanulmányokkal felvértezni gyermekét, hogy az majd később könnyen tudjon elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Ám fontos látni, hogy a tanulmányi és technikai kompetenciák mellett a legtöbb esetben a hozzáállás, a szociális és környezeti érzékenység lehet a döntő egy-egy felvételinél. Ezt pedig nem felnőttkorban kell elsajátítani. Egy gyerek érdeklődését igenis lehet környezettudatos irányba terelni. Kedvesen. Játékosan. Mesélve. Énekelve. Hát ezért választottam én ezt az utat.

IDŐT TALÁLNI

Nem könnyű időt szánni egymásra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy egy gyereknél   minden, a szülővel, vagy felnőttel együtt töltött idő sokszorosan térülhet vissza. Ez még akkor is igaz, hogy ha egy CD-t adunk a gyereknek, hogy hallgassa meg, és rajzolja le, mire gondol a zene hallatán. Mindezt persze ahelyett, hogy valamelyik „őrjítően izgalmas” piff-puff televíziós csatornát nézné. Ma a húsipar, a mezőgazdasági növényipar, a telekommunikáció, a szórakoztatóipar, az élelmiszeripar is egyre hatékonyabban “támad” a gyerekekre. Egy-egy reklámcég kimondottan gyerekpszichológusokkal dolgoztat ki reklámot, tudva, hogy a gyerek addig fogja nyúzni a szüleit, amíg azok meg nem veszik a játékot. E feszültségpontokat a családon belül el lehet kerülni, még ha nem is könnyű a szülők dolga.

FÖLDLAKÓ KÜLDETÉS
Júniustól októberig az ország 5 nagyvárosában vendégszerepelt a különleges, környezetbarát FÖLDLAKÓK! fenntarthatósági családi nyílt nap. Az Új Széchényi Terv és az Európai Unió támogatásával megvalósult rendezvénysorozat Pécsről indult (június 2.). Ezt Zalaegerszeg (június 9), Nyíregyháza (szeptember 22.) majd Tatabánya (szeptember 29.) követte, az utolsó állomás pedig Győr volt (október 13.). A Földlakóknak az a feladata, hogy a hírt és reményt vigyenek a felnövekvő nemzedéknek: egy Földünk van, egy légterünk, egy családunk, és ha azzal foglalkozunk, hogy a Földön élni jó, akkor így együtt többre megyünk. A Hahó együttes és a Földlakók csapata szeretett volna minél többet tenni azért, hogy megváltozzon a helyzet. Ahhoz, hogy a nem is túl távoli jövőben legalább ezen a mostani életszínvonalon tudjunk élni, már most meg kell tanítani a gyerekeket a közös gondolkodásra és a fogyasztói társadalom reklámjainál és idoljainál szerényebb elképzelésekre. Ezért is mentek el a zenészek minél több helyre, hogy hírét vigyék a fontos gondolatoknak. Reméljük, hogy sokan meghallották a Földlakók üzenetét!

Tegyünk együtt a holnapért!                                  www.foldlakok.eu


Projekt neve: "Földlakók!"
Projekt azonosítója: KEOP-6.1.0/B/11-2011-0042