Másrészről érthető, hogy a PET-palack kurrens áru lett, az egyik multinacionális kereskedelmi lánc ugyanis öt forintot ad darabjáért. Így is jól jár az átvételével, mert a lakosságtól beszedett palackok után termékdíjat igényelhet vissza, s bevételre tesz szert a pillepalackok továbbértékesítéséből is, világított rá Bali József, a hulladékgazdálkodással foglalkozó Zalaispa Zrt. vezérigazgatója. Véleménye szerint jogszabályi szinten kellene rendezni ezt a kérdést, mert nem járja, hogy miközben az önkormányzati cég házhoz menő rendszert épít ki és működtet, a legértékesebb, vagyis legalaposabban különválogatott és legtisztább nyersanyagot elorozzák előle.

A pillepalack-lopásnak a lakosság is kárát látja, magyarázta Horváth Zsolt, a Zala Depo hulladékgazdálkodási vezetője, mert minél több a szelektív hulladék, annál gazdaságosabb a begyűjtése, s az ágazat eredményessége kihat a lakossági szemétdíjakra is.
Sokan vannak azonban, akik nem várnak arra, hogy nyereségessé váljon a szelektív gyűjtés. Inkább úgy döntenek, pénzzé teszik a pillepalackot, nem adják oda a közszolgáltató cégnek. Ezt megtehetik, amennyiben a saját szemetükről van szó, de másét, például a zsákokba gyűjtöttet nem szabadna elvinniük. A Zala-Depo Kft. kéri, jelezze, aki információval rendelkezik a tolvajokról.
További információ:  zalaihirlap.hu