Magyarországon 1993 őszén hozott határozatot a Kormány a környezetbarát termékeket megkülönböztető tanúsító rendszer létrehozásáról. A határozat értelmében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium a 29/1997 (VIII.29.) KTM rendelettel szabályozta a környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltétel-rendszerét, és megalapította a Környezetbarát Termék Közhasznú Társaságot, melynek feladata a minősítő-tanúsító rendszer működésével kapcsolatos koordináció biztosítása.
A minősítési feltételeket a korábbi 3 év helyett 5 évenként vizsgálják felül.
A termékek környezetbarát minősítését a minősítési feltételrendszer érvényességi idejére, illetve legfeljebb egy évre lehet elnyerni.
A termékek minősítési rendje, az Értékelő és Minősítő Bizottság összetétele, valamint a Bizottság és a Szervezet feladatköre is jelentősen megváltozott.
A termékcsoport minősítési feltételrendszerekről történő döntés továbbra is a Bizottság kompetenciája, de a kritériumok kidolgozási szakaszában erőteljesebben érvényesül a Minisztérium szakmai állásfoglalása és a közvetlenül érintett szakmai szövetségek számára is biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége.
Az érdekelteknek a döntéshozatalban való nagyobb mértékű bevonása érdekében megnövekedett a gazdasági-fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi társadalmi szervezetek részaránya a Bizottság összetételében.
Az uniós öko-címke rendszerrel azonos, gyorsabb (mintegy 30 napos) minősítési eljárási rend megteremtése érdekében módosításra került a döntési mechanizmus: a rendelet értelmében a védjegyhasználati jog elnyeréséről a környezetvédelmi miniszter nem a Bizottság, hanem a Szervezet javaslata alapján dönt.
A Bizottság a közösségi öko-címkével kapcsolatos feladatok ellátásában is közreműködik, véleményező, javaslattevő szerepet tölt be az öko-címke kritériumok kialakítása során.
Fontos kiemelni, hogy ezentúl a meghatározott szabványoknak megfelelő akkreditált testületek által végzett vizsgálatok eredményeit elismerik a pályázatok értékelésekor.
A kocsánytalan tölgyet szimbolizáló védjegy nem változott, de ezentúl a védjegy mellett a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni.
A minősítési feltételeket a korábbi 3 év helyett 5 évenként vizsgálják felül.
A termékek környezetbarát minősítését a minősítési feltételrendszer érvényességi idejére, illetve legfeljebb egy évre lehet elnyerni.
A termékek minősítési rendje, az Értékelő és Minősítő Bizottság összetétele, valamint a Bizottság és a Szervezet feladatköre is jelentősen megváltozott.
A termékcsoport minősítési feltételrendszerekről történő döntés továbbra is a Bizottság kompetenciája, de a kritériumok kidolgozási szakaszában erőteljesebben érvényesül a Minisztérium szakmai állásfoglalása és a közvetlenül érintett szakmai szövetségek számára is biztosított a véleménynyilvánítás lehetősége.
Az érdekelteknek a döntéshozatalban való nagyobb mértékű bevonása érdekében megnövekedett a gazdasági-fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi társadalmi szervezetek részaránya a Bizottság összetételében.
Az uniós öko-címke rendszerrel azonos, gyorsabb (mintegy 30 napos) minősítési eljárási rend megteremtése érdekében módosításra került a döntési mechanizmus: a rendelet értelmében a védjegyhasználati jog elnyeréséről a környezetvédelmi miniszter nem a Bizottság, hanem a Szervezet javaslata alapján dönt.
A Bizottság a közösségi öko-címkével kapcsolatos feladatok ellátásában is közreműködik, véleményező, javaslattevő szerepet tölt be az öko-címke kritériumok kialakítása során.
Fontos kiemelni, hogy ezentúl a meghatározott szabványoknak megfelelő akkreditált testületek által végzett vizsgálatok eredményeit elismerik a pályázatok értékelésekor.
A kocsánytalan tölgyet szimbolizáló védjegy nem változott, de ezentúl a védjegy mellett a termék környezetbarát tulajdonságait is fel kell tüntetni.