Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa állásfoglalásban hívta fel az Országgyűlés figyelmét a 2010. évi költségvetési törvényjavaslat visszásságaira. Az ombudsman szerint sem a jövő évi költségvetés tervezete, sem a környezeti szempontból károsnak minősülő tevékenységek szabályozása nem támogatja a jövő nemzedékek pozitív életlehetőségeit garantáló gazdasági modell megteremtését. Fülöp Sándor szerint a pénzügyi szabályozó rendszer környezetvédelemi célú átalakításának elmulasztása Magyarországot hátrányos helyzetbe hozza.
Az ombudsman állásfoglalásának előzménye, hogy 2009. június 10-én levélben fordult Bajnai Gordon miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a költségvetés tervezése során a kormány ne csak a költségvetési egyensúly, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjait is vegye figyelembe. Négy hónappal ezelőtt a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a válságból a kiutat a gazdaság, szűkebb körben pedig az állami költségvetés környezetvédelmi szempontú átrendezése jelenti. Továbbá a biztos felkérte a miniszterelnököt, hogy a kormány – a jövő nemzedékek iránti felelősségtől vezérelve – a költségvetési tervezés során ne csak a költségvetési egyensúly, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjait is vegye hangsúlyosan figyelembe.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jólét és a biztonság közép és hosszabb távon csak úgy biztosítható, ha az állami intézkedések egyszerre három párhuzamosan fellépő, egymást erősítő válságot képesek kezelni: a rövid távú pénzügyi, a középtávú energia-, és a közép és hosszú távú éghajlati és erőforrásválságot.
A kormány által ténylegesen benyújtott költségvetést megvizsgálva a biztos megállapította, hogy a 2010. évi költségvetés tervezése során a kormány figyelmen kívül hagyta a biztos fenntarthatóság érdekében tett javaslatai nagy részét, sőt sok esetben rontott az eddigi helyzeten.
Példákat sorolva az ombudsman egyebek között kifogásolta a környezetterhelést sújtó elvonások változatlanul alacsony szintjét, a közösségi közlekedés forrásmegvonását, a génbankok anyagi helyzetének ellehetetlenítését, a környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatás forráshiányát, az agrár- és vidékpolitikai célú források csökkenését, az energetikai támogatási rendszer anomáliáit, illetve a CO2-kvóta eladásokból származó pénz felhasználása körüli visszásságokat.
Fülöp Sándor szerint a 2010. év állami költségvetés tervezetében – amelyről napokon belül dönt a parlament – többségben vannak azok az elemek, amelyek a környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság ellen hatnak.
Forrás: http://www.kvvm.hu/
Az ombudsman állásfoglalásának előzménye, hogy 2009. június 10-én levélben fordult Bajnai Gordon miniszterelnökhöz annak érdekében, hogy a költségvetés tervezése során a kormány ne csak a költségvetési egyensúly, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjait is vegye figyelembe. Négy hónappal ezelőtt a biztos felhívta a figyelmet arra, hogy a válságból a kiutat a gazdaság, szűkebb körben pedig az állami költségvetés környezetvédelmi szempontú átrendezése jelenti. Továbbá a biztos felkérte a miniszterelnököt, hogy a kormány – a jövő nemzedékek iránti felelősségtől vezérelve – a költségvetési tervezés során ne csak a költségvetési egyensúly, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjait is vegye hangsúlyosan figyelembe.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jólét és a biztonság közép és hosszabb távon csak úgy biztosítható, ha az állami intézkedések egyszerre három párhuzamosan fellépő, egymást erősítő válságot képesek kezelni: a rövid távú pénzügyi, a középtávú energia-, és a közép és hosszú távú éghajlati és erőforrásválságot.
A kormány által ténylegesen benyújtott költségvetést megvizsgálva a biztos megállapította, hogy a 2010. évi költségvetés tervezése során a kormány figyelmen kívül hagyta a biztos fenntarthatóság érdekében tett javaslatai nagy részét, sőt sok esetben rontott az eddigi helyzeten.
Példákat sorolva az ombudsman egyebek között kifogásolta a környezetterhelést sújtó elvonások változatlanul alacsony szintjét, a közösségi közlekedés forrásmegvonását, a génbankok anyagi helyzetének ellehetetlenítését, a környezetvédelmi és természetvédelmi igazgatás forráshiányát, az agrár- és vidékpolitikai célú források csökkenését, az energetikai támogatási rendszer anomáliáit, illetve a CO2-kvóta eladásokból származó pénz felhasználása körüli visszásságokat.
Fülöp Sándor szerint a 2010. év állami költségvetés tervezetében – amelyről napokon belül dönt a parlament – többségben vannak azok az elemek, amelyek a környezeti, gazdasági és szociális fenntarthatóság ellen hatnak.
Forrás: http://www.kvvm.hu/