Ez valószínűleg a higany fertőtlenítő hatására utalt. A higany, vagyis „híg anyag” szót Schuster János alkotta meg.

A higany előfordulása és forrása a cinnabarit (higany-szulfid:HgS), amely a korábbi vulkáni tevékenység vonulatai mentén található. Előállítása pörköléssel történik. A legprimitívebb eljárás szerint a cinnabaritot egyszerűen rőzselángon hevítették. Ez tüzelőanyagként és kondenzátorként egyaránt szolgált, miközben a fémes higany a hamuban gyűlt össze. A modern eljárásoknál az ércet először őrlik, majd flotálással dúsítják, amit a folyamatos levegőáramban való pörkölés (600 °C) és a keletkezett gőzök kondenzáltatása követ.

Környezeti hatása:
A higanyvegyületek mérgező hatása régóta ismert. A higanysók használata a nemezkalapok gyártása során, valamint a rosszul szellőztetett helyiségekben az ezt követő szárítási folyamatban keletkező por az alkalmazottak között súlyos idegrendszeri elváltozásokat okozott. Maga a fém is toxikus és fejfájást, remegést, húgyhólyaggyulladást és emlékezetvesztést okozhat. A higany szerves vegyületei is mérgezőek, és veszélyesebbek, az elemnél vagy annak szervetlen vegyületeinél, mivel könnyebben felszívódnak. A környezetbe került higanyvegyületek a mikroorganizmusok hatására metileződnek, ami a táplálékláncba kerülve az ember számára is veszélyt jelent: 1952-ben a Japán Minamatában 52 ember halt meg, mert a halak – mely a fő táplálékuk volt – szokatlanul nagy koncentrációban tartalmaztak szerves higanyvegyületeket.
Forrás: wikipédia

Világprobléma a mérgezô higany-hulladék
Higanytartalmú hulladékok
2010-től tilos lesz a higany exportja és importja
Amit a higanyról tudni kell