A valóság az, hogy a szelektív hulladékgyűjtést és annak finanszírozását elősegítik a gyárak újrahasznosító kapacitása.
DE!
Attól, hogy nincs akkora igény a szelektív gyűjtésből származó másodnyersanyagra, azért a hulladékgazdálkodásra igen is szükség van. Sőt, a szemlélet még jobban szükségszerű, hogy szemétbe kidobott erőforrásainkat, nyersanyagainkat megfelelően kezeljük. A szeméthegyek csökkentése, környezetünk védelme fontos marad, sőt, ha valamikor most igazán!
A 70-es években egy háztartás hetente alig 20 liter szemetet termelt. Ez mára sokszorosodott. A szemétbe többnyire újrahasznosítható anyag kerül. Érdemes kísérletképpen 1 hónapig figyelni szemetes kukánkat, mennyi értékes nyersanyaggal duzzasszuk a szeméthegyeinket.
(Légifotó: Civertan) (Forrás: Béke veled szemét!)
Érdemes elgondolkodni, hogy amennyi értékes másodlagos nyersanyagot kidobunk, az a mennyiség egyrészt felhalmozódik szeméthegyekben, másrészt ez a mennyiség, azonos nyersanyaggal milyen és mennyi környezeti terhelések mellett lehet újra előállítani. Nem nehéz rájönni, minden egyes szemétre dobott értékes hulladék minimum duplán terheli környezetünket. Minimum duplán kerül ennek feldolgozása pénzünkbe.
A hulladékot így is úgy is tárolni kell! Akkor tároljuk szelektíven.