Szelektív hulladékgyűjtés és környezettudatos nevelés a magyar óvodákban

A környezeti nevelést már kora gyermekkortól érdemes elkezdeni, hiszen a gyerekek fogékonyak az új ismeretekre és szokásokra. Az óvodás korosztály számára a természeti értékek tisztelete és a fenntartható szemlélet megalapozása kiemelten fontos feladat. A szelektív hulladékgyűjtés nem csupán gyakorlati tevékenység, hanem eszköz a környezettudatos magatartás kialakítására. Magyarországon számos óvoda indított programokat és jó gyakorlatokat ezen a téren, s a jogszabályi környezet is egyre inkább támogatja a fenntarthatósági nevelést. Jelen összefoglaló áttekinti a magyarországi óvodák szelektív hulladékgyűjtéssel és környezettudatos neveléssel kapcsolatos tapasztalatait, bemutat néhány sikeres mintaprojektet, ismerteti a vonatkozó jogszabályi és intézményi kereteket, valamint felsorol olyan oktatási-módszertani anyagokat, amelyek segíthetik az óvodapedagógusokat e területen.

Jó gyakorlatok és mintaprojektek óvodákban

Számos magyar óvoda vállal úttörő szerepet a környezeti nevelésben, beépítve mindennapjaiba a szelektív hulladékgyűjtést és más zöld gyakorlatokat. Rákócziújfalui Mesevár Óvoda például komplex környezettudatos programot alakított ki: az udvaron komposztálót helyeztek el, ahol a gyerekek az óvónőkkel közösen gyűjtik és komposztálják a faleveleket és kerti hulladékot. A keletkezett komposztot az óvoda saját kiskertjében használják fel, ahol fűszernövényeket, zöldségeket termesztenek a gyerekek bevonásával. Az intézmény udvarán esővízgyűjtő tartály is működik – pályázati úton nyerték el – amelyből a gyerekek locsolókannákkal öntözik a veteményest és virágoskertet. A gyerekek ezáltal játékos formában tanulják meg a körforgásos szemléletet: láthatják a komposztálás eredményét a növények növekedésében, és megtapasztalják az esővíz hasznosítását. Emellett a Mesevár Óvoda nagy hangsúlyt fektet a szelektív hulladékgyűjtésre: az óvoda épületében több helyen külön gyűjtik a papírt, műanyagot, egyéb hulladékfajtákat, és részt vesznek például használt elemgyűjtő akciókban is. Figyelemreméltó kezdeményezésük, hogy az óvoda bejárata közelében a lakosság számára is elhelyeztek egy gyűjtőpontot a használt étolaj számára (a CseppetSem! program keretében). Így a szülők és a helyi lakosok bármikor leadhatják az otthon összegyűlt használt sütőolajat egy zárható tartályban. Ez nemcsak a veszélyes hulladék környezetbarát kezelését segíti, hanem a program üzemeltetői bizonyos mennyiségű anyagi támogatást is visszajuttatnak az óvodának az összegyűjtött olaj után. Az ilyen akciók révén az óvoda egyszerre szolgál tanulási színtérként a gyerekeknek és környezeti mintaként a családoknak is. Az óvodapedagógusok tapasztalatai szerint a gyerekek számára nagyon hamar természetessé válik, hogy a hulladékot szelektíven gyűjtsék, és otthon is ösztönzik szüleiket a környezetkímélő szokásokra.

Hasonlóan átfogó zöld szemlélet jellemzi a Zöld Óvoda című elismerést elnyert intézményeket országszerte. A Zöld Óvoda hálózatba tartozó óvodák mindennapi gyakorlatában alapelv, hogy a gyerekek koruknak megfelelően, játékos formában sajátítsák el a környezettudatos szokásokat. Ezekben az óvodákban jellemző, hogy az épület és az udvar kialakítása is tükrözi a fenntarthatóságot: természetes anyagú berendezések, energiatakarékos megoldások vannak, az udvaron veteményeskert, fűszernövénykert, komposztáló működik. Minden csoportszobában megtalálhatóak a különböző színű szelektív hulladékgyűjtő kukák (papír, műanyag, fém, üveg számára), gyakran még a szerves hulladék gyűjtésére is van lehetőség komposztálás céljából. Sok helyen gyűjtenek használt elemet, vagy épp a szomszédos iskolával közösen szerveznek ilyen akciót, hogy a gyerekek már kicsiként bekapcsolódhassanak az újrahasznosításba. Több Zöld Óvoda jó gyakorlat része az is, hogy az óvodai kézműves foglalkozásokon igyekeznek újrahasznosított anyagokból alkotni: például papírhulladékból készítenek rajzlapot vagy dekorációt, műanyag palackokból virágtartót, kartondobozokból játékot. Ezzel a szemlélettel azt tanítják, hogy a hulladék nem feltétlenül szemét, sok mindennek lehet "második élete". A gyerekek kreativitása kibontakozhat az újrahasznosító játékokban, miközben megtanulják, hogy az anyagok értéket hordozhatnak akkor is, ha eredeti funkciójukat már betöltötték.

Egy másik példa a jó gyakorlatokra a tematikus projektek szervezése. Számos óvoda rendezi meg évről évre a Föld Napja (április 22.) alkalmából a saját "zöld hetét" vagy projektnapját. A Blum program keretében bemutatott egyik mintaprojekt szerint például a Liliom Óvoda egy egész héten át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte a Föld napját. A gyerekek életkorához igazodóan változatos tevékenységeket szerveztek: plakátokat készítettek a környezetvédelem témájában, a szülőkkel közösen fát ültettek az "Együtt nőjön fa és gyermek" jelmondattal, és fényképes kiállítást rendeztek "Liliom óvodások a nagyvilágban" címmel, bemutatva a Föld szépségeit. Az óvoda környékén még a helyi piactéren is aszfaltkréta-rajzokat készítettek a csoportok, így a közösség figyelmét is felhívták a környezetvédelem fontosságára. A projektbe aktívan bevonták a szülőket is: sokan együtt nézték meg a gyerekek alkotásait a piactéren, és beszélgetés indult a családokban a Föld védelméről. Az ilyen események amellett, hogy ünnepélyes keretet adnak a környezeti nevelésnek, erősítik az óvoda és a szülők együttműködését, közös élményeken keresztül formálják a szemléletet.

Vidéken és városokban egyaránt találunk kreatív kezdeményezéseket. Egyes óvodákban például hulladékvadászatot rendeznek: a gyerekek az óvoda udvarán vagy a közeli parkban összegyűjtik a szétdobált szemetet egy játékos verseny keretében, majd közösen szétválogatják. Ilyenkor gyakran mondókákat, dalokat használnak a tevékenység kísérésére, hogy élvezetesebbé tegyék a tanulást. Egy jól bevált mondóka például: "Ott a kuka, ne légy buta! Ha már nem kell, dobd be oda." – ezt skandálva helyezik a gyerekek a hulladékot a megfelelő gyűjtőbe. Máshol a csoportszobát egy napra újrahasznosító műhellyé alakítják: a szülők bevonásával előre összegyűjtenek tiszta hulladékanyagokat (papírdobozokat, műanyag kupakokat, textildarabokat), majd a gyerekekkel közösen alkotnak belőlük valami újat – például játékokat, bábokat vagy kollázsképeket. Ezen projekt során a kicsik játszva tanulják meg az anyagok tulajdonságait, és azt, hogyan lehet a szemetet kincsként használni. Sok óvodában szerepelnek a programban állatvédelmi és természetismereti projektek is, amelyek szorosan kapcsolódnak a környezettudatossághoz. Például rovarhoteleket készítenek a gyerekekkel az udvaron, madáretetőket helyeznek ki és töltögetnek közösen, vagy épp kis konyhakertet gondoznak, ahol megtapasztalják a növények növekedését és gondozását. Ezek a tevékenységek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek megszeressék a természetet és megértsék az ember felelősségét környezete iránt. Összességében elmondható, hogy a sikeres óvodai jó gyakorlatok lényege a tevékenységorientált tanulás: a gyerekek saját élményeken, játékokon, alkotásokon keresztül sajátítják el a környezetvédelem alapjait, miközben észrevétlenül formálódik a szemléletük.

Jogszabályi és intézményi keretek Magyarországon

Magyarországon az óvodai környezeti nevelés és a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése mellett szóló hivatalos keretek több szinten is megjelennek. Egyrészt létezik egy átfogó oktatáspolitikai elvárás: a nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja, hogy az oktatási-nevelési intézmények feladata a fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés is. Ennek megfelelően az óvodák nevelési programjaiban kötelező érvényűen meg kell jelenjenek a környezet védelméhez kapcsolódó célok. Az Óvodai nevelés országos alapprogramja – amelyet a 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet hirdetett ki – kifejezetten rögzíti a környezettudatos magatartás alapozását mint nevelési feladatot. Az Alapprogram egyik pontja szerint az óvodai nevelésnek hozzá kell járulnia a "környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakításához", azaz már ebben a korban el kell kezdeni kialakítani a gyerekekben a felelősségteljes viselkedést a természet iránt. Továbbá az Alapprogram hangsúlyozza a gyermekek kreatív, környezettudatos gondolkodásra és a fenntarthatóságra nevelését – vagyis hogy az óvodai tevékenységek során a pedagógusok tudatosítsák a takarékosság, az újrahasznosítás, az energia- és víztakarékosság jelentőségét. Ez a keretdokumentum kötelező iránymutatás minden óvoda számára, és biztosítja, hogy a környezeti nevelés ne pusztán egyéni elhivatottság függvénye legyen, hanem rendszerszinten jelenjen meg minden intézményben.

A formális jogszabályi háttér része továbbá a környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános törvények érvényesülése az intézményekben. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény alapelvként rögzíti, hogy mindenkinek – így az intézményeknek is – kötelessége a környezet védelme és a káros hatások megelőzése. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény és az ahhoz kapcsolódó kormányrendeletek pedig előírják a hulladék szelektív gyűjtésének fokozatos kiterjesztését az országban. E jogszabályok nyomán Magyarországon 2015-től általánossá vált a települési szelektív hulladékgyűjtés rendszere, ami azt is jelenti, hogy minden közintézmény – beleértve az óvodákat – számára biztosított a lehetőség (s egyben kötelezettség) a papír, műanyag, fém és üveg hulladék elkülönített gyűjtésére. Sok önkormányzat helyi rendeletei is kitérnek arra, hogy az általuk fenntartott óvodákban legyenek szelektív hulladékgyűjtő edények kihelyezve. Emellett az intézmények környezetvédelmi tevékenységét belső szabályzatok is segíthetik: több óvoda készít saját környezetvédelmi szabályzatot, amely az adott intézményre szabva rögzíti a mindennapi működés környezetbarát módját (pl. energiatakarékossági intézkedések, veszélyes anyagok kezelése, hulladékgyűjtés rendje stb.).

Az állami és szakmai szervezetek is támogatják a fenntarthatósági nevelést különböző programokon keresztül. Az egyik legismertebb ilyen kezdeményezés a már említett „Zöld Óvoda” cím pályázati rendszere. Ezt 2006-ban indították útjára az oktatási és környezetügyi tárcák együttműködésében, és azóta is rendszeresen meghirdetik. A pályázaton azok az óvodák nyerhetik el a Zöld Óvoda címet, amelyek teljesítik a meghatározott kritériumrendszerben foglalt követelményeket. A kritériumok átfogóan lefedik az óvodai élet minden területét a fenntarthatóság jegyében: a nevelési programtól kezdve az épület és udvar kialakításán át a kapcsolattartásig a szülőkkel és a helyi közösséggel. Ide tartozik például, hogy legyen szelektív hulladékgyűjtés az óvodában, legyen lehetőség komposztálásra, részesítsék előnyben a környezetbarát tisztítószereket, takarékoskodjanak az energiával és vízzel, valamint vonják be a gyerekeket aktívan a környezet védelmét szolgáló tevékenységekbe. A cím elnyerése három évre szól, utána újra lehet pályázni; ha egy intézmény háromszor egymás után kiérdemli, megkaphatja az „Örökös Zöld Óvoda” címet is, ami állandó elismerés. A program koordinációját jelenleg az Energiaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium végzi, jelezve hogy a körforgásos gazdaság és szemléletformálás kormányzati prioritás. 2024-ben például június és szeptember között adhatták be az óvodák a pályázataikat, és minden évben nő az érdeklődő intézmények száma. Jelenleg Magyarországon több mint ezer óvoda (2023-ban mintegy 1136 óvoda) tagja a Zöld Óvodák Hálózatának – ez azt jelenti, hogy nagyjából minden negyedik óvodás gyermek olyan intézménybe jár, ahol a fenntarthatóságra nevelés mindennapos gyakorlat. A cím birtoklása a szülők számára is garanciát jelent arra, hogy gyermekük környezettudatos szellemben nevelkedik, és az óvoda működtetése is a fenntarthatósági szempontokat érvényesíti.

A Zöld Óvoda hálózaton túl léteznek más szakmai hálózatok és források is. Az Oktatási Hivatal egyes pedagógiai oktatási központjai ún. bázisóvodákat jelöltek ki a fenntarthatóság területén, amelyek megosztják jó gyakorlataikat a környék óvodáival. E bázisintézmények módszertani bemutatókat tartanak, mentorálást nyújtanak, így segítve azokat az óvodákat is, amelyek még kezdeti lépéseknél tartanak a környezeti nevelés terén. Országosan minden évben megtartják a Fenntarthatósági Témahét programot is (jellemzően tavasszal), amelyhez elsősorban iskolák csatlakoznak ugyan, de óvodák számára is készülnek ajánlások és ötletek. Ilyenkor egy héten át kiemelt figyelmet kap a környezetvédelem, a hulladékcsökkentés, az egészséges életmód – a korosztálynak megfelelő formában. Az ilyen országos programok növelik a téma presztízsét és lehetőséget adnak az óvodáknak is, hogy bekapcsolódjanak a közös kezdeményezésekbe (pl. faültetés, takarítási akciók, stb.).

Összességében a magyar jogszabályi és intézményi háttér ma már támogatja, sőt megköveteli, hogy az óvodák a nevelési programjuk szerves részeként kezeljék a környezeti nevelést. A keretek adottak ahhoz, hogy minden gyermek találkozzon az óvodában a szelektív hulladékgyűjtés és a fenntarthatóság alapjaival, miközben a lelkes pedagógusok és jó gyakorlatok hálózatai segítik az ötletek terjedését és a módszertani megvalósítást.

Oktatási és módszertani segédanyagok óvodapedagógusoknak

A környezettudatos nevelés támogatására ma már bőségesen állnak rendelkezésre magyar nyelvű oktatási és módszertani anyagok, melyek megkönnyítik az óvodapedagógusok munkáját. Az egyik legfontosabb forrás maga a Zöld Óvoda program keretében kidolgozott segédanyagok tárháza. Készült például egy részletes Módszertani útmutató Zöld Óvodáknak, amely lépésről lépésre végigveszi, hogyan integrálható a fenntarthatóság a helyi nevelési programba, milyen tevékenységeket érdemes beépíteni a napi rutinba, és milyen feltételeket kell megteremteni az óvodában a sikeres pályázathoz. Ez az útmutató gyakorlati tanácsokat ad – a szelektív kukák elhelyezésétől kezdve a energiatakarékos világítás használatáig – valamint példákat sorol fel jó gyakorlatokról. Emellett a Zöld Óvoda Hálózat honlapján bőséges szakirodalmi gyűjtemény található: ajánlott könyvek, cikkek, kiadványok a környezeti nevelés témájában. Ilyen például a "Zöld Könyv – Hasznos tanácsok, jó gyakorlatok a környezeti nevelésben" című kiadvány, amely számos gyakorlati ötletet mutat be óvodák számára (a kiadványt az Erdei Iskola Egyesület gondozta). A felsőoktatásban is született tananyag: az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán jelent meg jegyzet "Az óvodai környezeti nevelés módszertana" címmel, amely tudományos és módszertani hátteret ad a témához – ez a gyakorló pedagógusoknak és hallgatóknak egyaránt segítség lehet a tervezésben.

A mindennapi foglalkozásokhoz számos konkrét segédanyag áll rendelkezésre. Több környezetvédelmi szervezet és közszolgáltató készített gyermekbarát oktatócsomagokat a hulladékgazdálkodás témájában. Például a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kiadott egy ingyenesen letölthető színes munkafüzetet ovisoknak és kisiskolásoknak, tele játékos feladatokkal. Ebben színezők, párosító játékok, labirintusok és egyéb izgalmas feladványok segítségével tanulhatják meg a gyerekek a szelektív gyűjtés lényegét és a hulladékok újrahasznosításának alapjait. A munkafüzethez kapcsolódik egy „Kukamanó” mesesorozat is a YouTube-on, élő szereplős bábos jelenetekkel, ami tovább erősíti a tanultakat. Ezek a digitális anyagok különösen hasznosak, mert a gyerekek figyelmét lekötik a mesés elemekkel, miközben tanítanak (pl. a Kukamanó sorozat minden epizódja más hulladéktípus helyes kezeléséről szól). Szintén nagyon népszerűek az interneten fellelhető gyerekdalok és animációk a szelektív hulladékgyűjtésről. Az Alma Együttes „Szuperkukák” című vidám gyerekdala például egyszerű szavakkal és fülbemászó dallammal magyarázza el, melyik színű kukába mi való. A KerekMese rajzfilmsorozat készített egy rövid epizódot a szelektív szemétgyűjtésről, amely közérthetően mutatja be a gyerekeknek a helyes válogatást. A NándiMese nevű online mese pedig interaktívvá teszi a tanulást: a meséhez kapcsolódóan a készítők kifestőlapokat kínálnak, amelyeken a gyerekek kiszínezhetik a különféle kukákat és hulladékfajtákat, így játék közben rögzülnek az ismeretek. Az óvodapedagógusok ezeket az ingyenesen elérhető digitális tartalmakat beépíthetik a foglalkozásokba – akár közösen megnéznek egy mesét a csoporttal, majd megbeszélik, mit láttak, és a gyerekek eljátszhatják vagy lerajzolhatják a történetet.

A hagyományos tanulási formák kedvelői számára is akad bőven eszköz: mesék, versek, mondókák sora született a környezetvédelem témakörében. Óvodás korúaknak íródott verses mesekönyvek mutatják be, miért fontos a természet óvása és a hulladék csökkentése. Például Gergely-Péch Éva "A Szemétfaló" című verses meséje egy szemétkupacot habzsoló mesebeli lényről szól, aki végül megbetegszik a sok szeméttől – tanulságként pedig az emberek megtanulják, hogy inkább előzzék meg a hulladék felhalmozódását és gyűjtsék szelektíven, hogy újra lehessen hasznosítani. Az ilyen történetek megragadják a gyerekek fantáziáját és érzelmein keresztül hatnak, így a környezeti üzenet mélyebbre ivódik. Hétvári Andrea óvodapedagógus pedig kifejezetten a legkisebbek számára írt rövid klímaverseket, amelyek könnyen megtanulhatók és elmondhatók közösen. Ezek között találunk olyat, ami a villany lekapcsolásának fontosságát köti össze a jéghegyek olvadásával, vagy épp a szelektív hulladékgyűjtésről szóló rímes versikét, ami felsorolja, melyik kukába mit dobunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyerekek szívesen mondogatják ezeket a mondókákat, verseket, és közben észrevétlenül elsajátítják a tartalmat – például a kézmosást vagy a takarékoskodást is könnyebb megszerettetni egy vidám verssel.

Nem utolsó sorban fontos kiemelni a pedagógus-továbbképzéseket és a tapasztalatcserét. Számos továbbképzési program érhető el, amely kifejezetten a fenntarthatóságra nevelésre fókuszál. Ilyen képzéseken az óvodapedagógusok módszertani ötleteket kapnak arra, hogyan szervezzenek projekteket, miként vonják be a szülőket, vagy hogyan mérjék a programok eredményességét. Emellett a különböző fórumokon – például online pedagógus közösségekben, konferenciákon – is megoszthatják egymással a nevelők a bevált gyakorlataikat. A jógyakorlat-gyűjtemények (akár az Oktatási Hivatal bázisóvodáinak kiadványai, akár civil szervezetek esettanulmányai) szintén inspirálóak lehetnek: konkrét projektek leírását tartalmazzák, részletezve az előkészítést, lebonyolítást és a tapasztalatokat.

Összegzésként, a magyarországi óvodákban a szelektív hulladékgyűjtés és a környezettudatos nevelés egyre inkább természetes részévé válik a mindennapoknak. A gyerekek játékos formában, életkorukhoz illeszkedő eszközökkel tanulnak a környezet védelméről, miközben a pedagógusok munkáját jogszabályok, intézményi programok és gazdag módszertani kínálat támogatja. A korán megalapozott szemlélet hosszú távon járul hozzá ahhoz, hogy a felnövekvő generáció felelősségteljesebben viszonyuljon bolygónkhoz, s remélhetőleg egy tisztább, fenntarthatóbb jövőt építsen.

Források

• Blum program – Óvodai jó gyakorlat: Föld Napja a Liliom Óvodában (blumprogram.hu)

• Rákócziújfalui Mesevár Óvoda – Jógyakorlatok bemutatása (mesevar-ovoda.hu)

• Kormány.hu – Június 20-tól nyújthatók be a pályázatok a „Zöld Óvoda” cím elnyerésére (2024. június)

• Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – A környezeti nevelés alakulása az óvodai nevelésben – úton a Zöld Óvoda felé (ofi.hu)

• MI6.hu – Hulladékos tananyag óvodásoknak (ajánlott feladatok, videók, versek)

• Modern Iskola – Klímaversek óvodásoknak – Fenntarthatósági Témahét (2020.10.07)