Gumihulladék Magyarországon 2025

Magyarországon évente több tízezer tonna gumihulladék keletkezik, döntően használt gumiabroncsok, de egyre nagyobb arányban ipari gumialapú termékek formájában is. Miközben a körforgásos gazdaság elvárásai szerint ezek értékes másodnyersanyaggá válhatnának, a gyűjtés, feldolgozás és újrahasznosítás rendszere továbbra is kihívásokkal küzd. A következőkben áttekintjük, honnan származik a gumihulladék, hogyan kezelik azt hazánkban, és milyen lehetőségek rejlenek a fenntartható hasznosításban.

Magyarországon a gumihulladék legjelentősebb része a gumiabroncsokból származik. Évente jellemzően több tízezer tonna használt gumiabroncs keletkezik (becslések szerint 2020-ra ~65–70 ezer tonna, 2027-re akár 70–75 ezer tonna lehet cdn.kormany.hu). Ennek nagy része személyautókból, motorkerékpárokból és tehergépkocsikból származik (lakossági és ipari használt gépjárművek), míg kisebb hányad származik járműkereskedésekből, márkaszervizekből. A mezőgazdasági és építőipari gépek (traktorok, kombájnok, markolók, teherautók) gumijai főként ipari hulladékként jelentkeznek, elsősorban gépészeti üzemeltetőknél vagy flottakezelőknél. A másodlagos gumihulladék összetevői közé tartozik a gyártási selejt (például vulkanizálatlan gumiáruk hulladéka), hidraulika- vagy kötélszivattyú-tömlők, szigetelések, ipari tömítések, szállítószalagok, csúszásgátló bevonatok stb. A szakirodalom szerint a gumihulladék globális mennyiségének mindössze 5–15%-át teszik ki a gyártás során keletkezett selejtek greenfo.hu; Magyarországon a nagy gumigyártók saját létesítményeikben jellemzően újrahasznosítják az előállítás közbeni hulladékot. A lakossági eredetű gumi elsősorban a személyautók és kisteherautók abroncsainak elkopásából származik, a gépjármű-gyártásból származó bontott alkatrészeken belül a gumi részek (pl. tömlők, elemek) kis részét adják.

Ipari gumihulladékok

A gumiipari és gépészeti termelés során keletkező technikai gumihulladék (műszaki gumiáruk) külön kategóriát képez. Ilyenek például hidraulika-tömlők, gépjármű-alkatrészekből (hibás csövek, fényszórókeret tömítések, stb.) kivont gumitömbök, gumibevonatok, ékszíjak vagy nagyszilárdságú polimer anyagú szigetelések. Ezek a hulladékok általában szakképzett feldolgozókhoz kerülnek, ahol a műszaki gumit előválogatás után granulálják, hőbontással vagy ártalmatlanító erőműben hasznosítják. Magyarországon a legnagyobb feldolgozók (például hazai hulladékkezelők, vegyipari cégek) rendszerint beépítik a technológiai selejtet vissza a termelésbe vagy értékesítik másodlagos nyersanyagként.

Újrahasznosítási és feldolgozási lehetőségek, kapacitások

A gumiabroncs-hulladék kezelésében több megoldás is működik. Az energiahatékony hasznosítás keretében a gumiaprítékot (granulátum) hőerőművek és cementgyárak tüzelőanyagként égetik el – globálisan a használt gumi energetikai hasznosítása körülbelül a 25–60%-os arányt képviseli. Magyar cementiparunkban jelentős mértékben használják ezt fel: az összes elégetett gumiabroncs 92%-át cementgyárban dolgozzák fel. (A magyar törvényi keretek között azonban korlátozott mértékű a termikus hasznosítás: a környezetvédelmi termékdíj szabályai szerint az energetikai felhasználás nem haladhatja meg a beérkező hulladék 45%-át.)
Anyagában történő újrahasznosításra is több lehetőség van. A gumiőrleményt (granulátumot) balesetvédelmi burkolatok, játszótéri talajok, sportpálya burkolatok, zajvédő falak és műfüves pálya alátámasztó anyagaihoz használják fel (például Loacker Kft. együttműködésben kiváló minőségű gumigranulátumot állít elő, melyet sportszőnyegek, szigetelők, rakománybiztosító burkolatok gyártására alkalmaznak loacker.hu). Az így hasznosított gumi jótékony hatású: a feldolgozás során a benne lévő ként megköti a gumi, így az nem kerül a légkörbe, csökkentve az esetleges savas ülepedést. A MOL Zalaegerszegi gyára például speciális hőbontással (pirolízissel) kapott gumibitument állít elő: új üzemükön évente mintegy 20 000 tonna gumibitument tudnak előállítani, ami a hazai gumiabroncs-hulladék kb. 8–10%-át jelenti industryeurope.com. A pirolízis során keletkező gumiolajat (tires oil) tovább finomítják, felhasználva útépítési alapanyagban vagy üzemanyag-adalékban.
Nagy teherbírású (OTR) abroncsok és más nehezebben kezelhető gumitermékek – például szállítószalagok – esetében nem mindig érhető el széles körű gyűjtési hálózat. Ezeket általában zsákosan, külön telephelyre szállítják, ahonnan engedéllyel rendelkező feldolgozók viszik tovább. A bányákból és ipari telephelyekről származó gumihulladék egy része szintén a cement- vagy kokszolóművekben, illetve ragasztóipari üzemekben végzi, ahol energiatartalmát hasznosítják.

Magyar szabályozási környezet (törvényi, rendeleti háttér)

Magyarországon a hulladékgumi kezelése több jogszabály összességében szabályozott. A 2006/31/EK irányelvnek megfelelően 2003. július 1-től tilos a használt teljes gumiabroncs lerakása, majd 2006-tól már az aprított gumi (akár 1400 mm feletti átmérő kivételével) lerakása is cdn.kormany.hu. A hulladékgazdálkodási törvény (például az évi CLXXXV. törvény) és kapcsolódó rendeletek tiltják a gumik égetését (lerakás helyett energetikai felhasználást engedélyeznek szigorú feltételekkel), és előírják az elkülönített gyűjtést. A 20/2006 (IV.5.) KvVM-rendelet ültette át a tilalmat, és szabályozza továbbá az energetikai hasznosítás maximális arányát (45%).
2023-tól új, kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer működik: a 80/2023. (III.14.) Korm. rendelet kijelöli a termékáram-kategóriákat (köztük a gumiabroncsot) az új EPR rendszerben. Ennek részeként Magyarországon 2023 júliusa óta országos koncessziós rendszerben a MOHU (MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.) látja el a hulladékgazdálkodást index.hu. A 274/2023. (VI.29.) kormányrendelet részletesen szabályozza a gumiabroncs-hulladék kezelését: eszerint 2023. október 1-jétől kötelező a hulladékká vált gumiabroncsok elkülönített gyűjtése. A forgalmazóknak és márkaszervizeknek át kell venniük a leadott használt abroncsokat, illetve gondoskodniuk kell azok MOHU részére történő elszállításáról díjmentesen nak.hu. A rendszert a “szennyező fizet” elv vezérli: a gyártók termékdíjat fizetnek, a hulladékot leadó magánszemélynek azonban ingyenes az átvéte lagroinform.hu. A termékdíjas szabályozás korábban is érintette a gumiabroncsokat – jogcímen, de a 2023-as változásokkal a kötelező begyűjtés háttérbe szorította a hagyományos díjrendszert.
Az OHT 2021–2027 hulladékgazdálkodási tervben további stratégiai célok szerepelnek: például a gumiabroncs-hulladék keletkezésének előrejelzése (2020-ban 65–70 ezer tonna, 2027-re ~70–75 ezer tonna), valamint az újrahasznosítási arányok növelése. Az uniós irányelvek (pl. hasznosítási arányokról, EPR körforgásos gazdaságról szóló szabályok) is kötelező hatályúak, ezért az EU-s előírások a magyar szabályozást folyamatosan alakítják és szigorítják.

Jó példák és működő gyakorlatok

A közelmúltban több pozitív fejlesztés is történt. 2023. október 1-jétől országosan ingyenessé vált a használt gumiabroncsok leadása – a MOHU és maguk a gumiabroncs-forgalmazók is kötelesek térítésmentesen átvenni a leadott abroncsokat. Ennek köszönhetően javult a begyűjtési hálózat lefedettsége: például a hazai szervizek és gumisházak egyre több helyen biztosítanak fogadóhelyet, de gyűjtőudvarokban (pl. FKF, Depónia) is leadhatók a használt abroncsok. A MOL Zalaegerszeg telephelyén megépült új gumibitumen-üzem jelenti az egyik nagy hazai beruházást az abroncshulladék hasznosításában. Emellett a Loacker Kft. és más feldolgozók segítenek abban, hogy az összegyűjtött gumiőrlemény újrahasznosított alapanyagként sportpályákon, játszótereken, útépítésben vagy zajvédő falakban hasznosuljon. A felújítható gumiabroncsokat (futózógumikat) a bontók gyakran újraépítik és forgalmazzák (több mint 1 milliárd gumiabroncs évente világszinten, ebből kb. 8% futózógumi). Jó példa a szemléletformálásra, hogy a „HulladékRadar” applikáció már 30 ezernél is több felhasználóval segíti az illegális szemétlerakók bejelentését. A speciális eszközökkel szűk környezetben (műanyag- és gumiipari klaszter, kutatás-fejlesztés) is történnek innovatív próbálkozások gumi újrahasznosításra.

Problémák és kihívások

Még számos nehézség is fennáll. A hazai rendszerváltás során a MOHU körüli anomáliák miatt az új rendszer indulása problémás volt: az első hónapokban jelentősen csökkent az összes begyűjtött és hasznosított hulladék mennyisége, ezen belül az akkumulátor- és gumihulladékoké is felére esett a korábbi szintnek rtl.hu. Bár a minisztérium szerint az egyes gyűjtési akciók (asbestosztalanítás, növényvédőszer-hulladék begyűjtése) sikeresek voltak, sok szereplő panaszkodott az együttműködés átláthatóságára, a beszállítási díjakra és a beszállítási gyakorlatra.
Külön gondot okoznak a nagyméretű abroncsok (traktor- és munkagép-gumi): a hulladékudvarokba ezeket nem fogadják be, és a forgalmazók sem vesznek át minden esetben ilyen hulladékot feol.hu. A Mezőgazdasági Kamara is kiemeli, hogy a traktor- és erdészeti gép gumiabroncsait csak külön hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező feldolgozó telephelyeken lehet leadni. Sok esetben maguknak a gazdáknak, cégeknek kell külön megoldást keresniük (OKIR-adatbázisban szereplő engedéllyel bíró cégek elérése, közvetlen MOHU-szerződés). Az illegális szemétlerakás és a természetbe kerülő abroncshulladék még nem tűnt el teljesen: bár jogszabály tiltja a szabad égését és lerakását, időről időre a hatóságok és civilek mégis találnak illegális gumihulladék-lerakatokat.
Egyéb általános kihívás, hogy az egyéb gumihulladékok (tömítések, szalagok stb.) nem feltétlenül képviselnek külön, jól mérhető tömegáramot; sok esetben a vállalkozások vagy hulladékkezelők külön gyűjtik és értékesítik azokat, de átfogó statisztikájuk nincs. A feldolgozóiparnak folyamatosan alkalmazkodnia kell a gumiösszetétel változásához (új gumikeverékek megjelenése, új termékek, például a jövőben környezetbarát bázisú abroncsok), ami további kutatási-fejlesztési feladatokat jelent. Végül a gazdasági szempontok is nehezek: a szállítás és darálás energetikailag és logisztikailag költséges, miközben a nyersanyagárak (műanyag, ásványolaj, új gumi) ingadoznak. Összességében a gumi újrahasznosításában továbbra is maradt kihívás a hatékony begyűjtés biztosítása és a hulladék közgazdasági kezelésének ösztönzése.

Források: Magyar kormányzati tájékoztatók és jogszabályok (274/2023. (VI.29.) Korm. rendelet a gumiabroncs-hulladék kezeléséről; Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2021–2027); magyar sajtóközlemények és elemzések (Index.hu, Greenfo.hu, Agroinform.hu, NAK.hu, 24.hu, Fejér Megyei Hírlap); iparági hírek (Industry Europe: MOL gumiújrahasznosító üzem); hulladékgazdálkodó cégek tájékoztatói (Loacker Hulladékhasznosító Kft.); nemzetközi szervezeti jelentések (ETRMA adatai, Greenfo 2017)