Kompozit csomagolóanyagok: miért problémásak és hogyan ismerhetők fel?

A fenntarthatóság és a szelektív hulladékgyűjtés korában egyre többen figyelnek arra, hogyan csomagolják az általuk vásárolt termékeket. A csomagolás újrahasznosíthatósága azonban nem mindig egyértelmű – különösen akkor, ha kompozit csomagolóanyagokról van szó. Ezek az anyagok több rétegből, különböző anyagtípusokból (például műanyag, papír, alumínium) állnak, és emiatt nehezen vagy egyáltalán nem újrahasznosíthatók a háztartási szelektív rendszerekben.

Mit jelent az, hogy kompozit csomagolás?

A kompozit szó jelentése: összetett, több anyagból álló. A kompozit csomagolóanyagokat általában úgy tervezik, hogy egyesítsék több anyag előnyeit – például a fényzárást, a légmentességet, a tartósságot és a nyomtathatóságot. Egy tipikus példája ennek egy kávés zacskó, amelynek belső része műanyag és alumínium réteget tartalmaz, míg a külső réteg papír. Ezt a felépítést azonban a legtöbb újrahasznosító gépsor nem tudja szétválasztani, így ezek a csomagolások a kommunális hulladékba kerülnek, nem pedig a szelektív gyűjtőkbe.
 

Hogyan lehet felismerni a kompozit csomagolásokat?

Sok csomagoláson találunk egy háromszög alakú nyíl-szimbólumot, amelyben egy szám szerepel. Ha ez a szám 90 és 99 közötti, vagy a csomagoláson "C/" előtaggal (például C/LDPE) ellátott anyagjelölés látható, akkor nagy valószínűséggel kompozit csomagolóanyagról van szó. Ezeket nem szabad a szelektív hulladékgyűjtőbe dobni, mivel a feldolgozásuk jelenleg nem megoldott.
 

Milyen termékeket csomagolnak ilyen anyagba?

A következőkben felsorolunk 20 olyan terméktípust, amelyeket gyakran kompozit csomagolásban árulnak. Érdemes ezeket felismerni, hogy tudatosan dönthessünk a vásárlás és hulladékkezelés során:

• Őrölt kávé és kávépárna vákuumcsomagolásban

• Tej és gyümölcslevek, például Tetra Pak dobozban

• Instant levesek, krémlevesek tasakos formában

• Gyógyszeres bliszterek (alumínium + műanyag)

• Állateledelek tasakos, nedves kiszerelései

• Energiazselék és sportgélek alumíniumos tasakban

• Snackek, például csipszek és puffasztott termékek zacskóban

• Csokoládék, szeletes édességek fényes fóliában

• Fogkrémek tubusos kiszerelése

• Hűtött felvágottak vákuumfóliás csomagolása

• Kávékapszulák, amelyek gyakran műanyag és alu kombinációi

• Fagyasztott élelmiszerek zárható tasakos formája

• Müzliszeletek csillogó rétegű csomagolásban

• Porlevesek, fűszerek fényes műanyag-papír tasakban

• Tartós sajtok, felvágottak védőgázas csomagolása

• Instant kávé 3in1 kiszerelésű tasakokban

• Gyermekételek tasakos pürék formájában

• Cigarettásdoboz belső fóliája

• Kozmetikai termékek (pl. maszk, minta) tasakjai

• Elektronikai termékek (elemek, USB) bliszteres csomagolásban

Kompozit csomagolások és a szelektív hulladékgyűjtés

A fent felsorolt csomagolások mindegyike problémás a szelektív hulladékgyűjtés szempontjából. Ezeket nem lehet sem a műanyag-, sem a papírgyűjtőbe dobni, mivel nem egynemű anyagból készültek. A megfelelő kezelésük jelenleg csak kommunális hulladékként, vagy energetikai hasznosítással (égetéssel) oldható meg. Ezért kiemelten fontos, hogy a lakosság tisztában legyen ezeknek az anyagoknak a természetével, és ne terhelje velük a szelektív gyűjtőrendszert.
 

Mit tehetünk tudatos fogyasztóként?

• Figyeljük a jelöléseket a csomagolásokon (pl. 90-es kód, C/LDPE stb.)

• Részesítsük előnyben az újrahasznosítható csomagolásokat (pl. tiszta papír, PET, PP)

• Vásárláskor kérdezzünk rá, hogy az adott termék csomagolása hova dobható

• Ne dobjuk a kompozit anyagokat a szelektív gyűjtőbe, mert szennyezik a többi anyagot

• Támogassuk azokat a márkákat, amelyek környezetbarát csomagolást alkalmazna

A kompozit csomagolóanyagok problémát jelentenek a szelektív hulladékgyűjtés számára. Tudatossággal, informáltsággal és a csomagolások helyes kezelésével sokat tehetünk azért, hogy kevesebb nem újrahasznosítható hulladék kerüljön a környezetbe. A jövő csomagolása nemcsak praktikus, hanem fenntartható is – ehhez viszont mindannyiunkra szükség van.