Chipses zacskók hulladéka Magyarországon 2025

A chipses zacskók mindennapi életünk gyakori, ám környezetvédelmi szempontból problémás elemei. Bár egyre több ilyen csomagolás visel PP5-ös (polipropilén) újrahasznosítási jelölést, a valóságban ezek a többrétegű, fémezett műanyagok ritkán kerülnek vissza az újrahasznosítás körforgásába. Magyarországon a 2020–2025 közötti időszakban több változás is történt a hulladékgazdálkodási rendszerben – például a MOHU és a visszaváltási rendszer bevezetése –, ám a chipses zacskók jelentős része még mindig a kommunális hulladékban végzi. Az alábbi tanulmány azt vizsgálja, mi történik ezekkel a csomagolásokkal hazánkban: hova lehet őket dobni, újrahasznosíthatók-e, és mekkora mennyiség keletkezik belőlük évente.

Összetétel. A kereskedelemben kapható chipses zacskók jellemzően laminált műanyagfóliák, gyakran vékony alumíniumgőzölt (fémes) bevonattal. Ezek többféle polimert és egy fémréteget tartalmaznak, például polietilén vagy polipropilén réteg(ek) együtt az alumíniummal. Emiatt a chipses zacskók újrahasznosítása hagyományos módszerekkel nehéz vagy megoldatlan – több forrás szerint ilyen csomagolások mechanikus újrahasznosítása ma általában nem megoldott csomagolasmenedzsment.info.

Műanyag típusok és újrahasznosíthatóság. A műanyag csomagolásoknál fontos azonosító a háromszögben lévő szám, amely a polimer típusát jelzi. A PP5 a polipropilént (PP) jelöli (5-ös kód), amelyet például joghurt-, majonéz- vagy ketchupos dobozoknál használnak zoldpolc.hu. A PP5-ös műanyag alapvetően újrahasznosítható, de Magyarországon a háztartási selejtek közül a PP csomagolásokat (például zacskókat, tálkákat) csak részben gyűjtik össze. A hazai szelektív gyűjtőprogramok főként PET (1-es), HDPE (2-es), LDPE (4-es) műanyag flakonokat, tégelyeket és fóliákat fogadnak – a PP csomagolások aránya csekélyebb. (Egy budapesti zöld kezdeményezés például demonstrálta, hogy egy tiszta PP5-ös műanyag flakon végleges sorozata végén légérzet nélkül bedobható a szelektív műanyaggyűjtőbe mosomami.hu.) Összességében tehát bár a PP5-ös műanyag önmagában hasznosítható, a gyakorlatban kevesebb PP csomagolás jut vissza a szelektív gyűjtőrendszerbe.

Több anyagú csomagolás. Ha a chipses zacskó többféle anyagból – pl. polimer+fém – áll, akkor speciális kezelésre szorul. Az ilyen rétegelt csomagolásokat általában nem lehet a szelektív gyűjtőbe dobni, mert a rétegek szétválasztása nem ipari körülmények között megoldott  Ilyenkor a háztartási szemétbe kerül, vagyis a kommunális hulladék részeként kezelik, ami Magyarországon legtöbbször lerakást vagy égetést jelent. A források is hangsúlyozzák, hogy a több anyagból készült zacskók hagyományos úton nehezen hasznosíthatók.

Hulladékmennyiség éves bontásban. Nincs elérhető statisztika kifejezetten a chipses zacskókra, de összhatásában a csomagolási hulladék mennyisége ismert. Magyarországon a lakossági csomagolási hulladék mennyisége 2018–2019 körül kb. 140–142 kg/fő volt, ami évi ~1,4 millió tonnát jelentett. Ebből a műanyag csomagolóanyag ~35 kg/fő (2019-ben) volt. Összességében így nagyjából 300–400 ezer tonna műanyag csomagolási hulladék keletkezhetett évente.

A chipses zacskók mennyisége ebből csak töredéke – néhány száz tonna nagyságrendű –, hiszen egy zsíros ételzsák könnyű és viszonylag kevés termékhez kapcsolódik. Iparági példák szerint önkéntes gyűjtőprogramokban is csak néhány tízezer darabot sikerült összegyűjteni fél év alatt (ez pár tíz kiló hulladéknak felel meg). Például a Chio “Chips Brigád” TerraCycle-program keretében az első fél évben 20 ezer sós chipses zacskót gyűjtöttek össze, azóta pedig már mintegy 70 ezer darab chips-, sóspálcika- és mogyorócsomagolás került feldolgozásra a programban hvg.hu. Ezek a mennyiségek azonban elenyészőek a teljes hazai műanyaghulladék-áramban.

Hulladék útja a kukából. Ha a zacskó a szelektív hulladékgyűjtő zsákba kerül (sárga vagy azonos gyűjtőszigeti konténerbe), a műanyagot általában előbb anyagfajták szerint szétválogatják egy válogatóműben. A tiszta polimerek (pl. PET flakon) külön kerülnek feldolgozásra, de a sokszor szennyezett, ragacsos vagy vegyes fóliákat és fémezett műanyagokat gyakran az energiatermelésre küldik. Magyarországon a hivatalos adatok szerint a műanyag hulladékok körülbelül 30%-át anyagában újrahasznosítják, mintegy 25%-át elégetik (energetikai hasznosításra viszik), és 45%-át lerakókba helyezik mtvsz.hu. A többkomponensű vagy erősen szennyezett műanyagok (mint a chipses zacskó) tehát jó eséllyel nem tisztán újrahasznosulnak, hanem a kommunális hulladék égetőjében vagy lerakóiban végzik. A kommunális hulladék többi része (papír, üveg, vegyes stb.) önállóan hasznosul vagy kerül végleges tárolásra, de a chipses zacskó többségében energiatermelőben (égetés) vagy lerakóban végzi.

Rendszerváltozások (2020–2025). Az elmúlt években több új intézkedés érintette a magyar hulladékgazdálkodást. A korábban működő OHÜ (Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) feladatait 2014 után állami szervezetek vették át, 2023–2024-re pedig kialakult a MOHU (Magyar Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség) rendszere, amely a hulladékgyűjtés és -kezelés országos koordinálását végzi. A MOHU célja a modern, fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósítása, és elindította az ún. MOHU RePont gyűjtőpontok hálózatát. Ezek a RePontok speciális gyűjtőhelyek (például MOL-kutak parkolójában), ahol elektronikai eszközöket, vegyszereket és egyéb hulladékokat is leadhat a lakosság. Emellett 2024-től bevezették a visszaváltható palackos rendszert (Deposit Return System – DRS): minden forgalomba hozott PET-palackra és alumínium italosdobozra 50 forint betétdíjat kell fizetni, és ezeket a megtisztított csomagolásokat visszaváltással gyűjtik (célozva akár 90%-os visszagyűjtési arányt) pbkik.hu. Ez a betétdíjas rendszer várhatóan jelentősen csökkenti a műanyag és alumínium csomagolások kommunális szemétbe kerülését, mivel a forgalmazók és fogyasztók ösztönözve vannak a visszaváltásra. Összességében tehát a 2020–2025 közötti időszakban a hulladékkezelési szabályozásban az új gyűjtőpontok (MOHU RePont) és a betétdíjrendszer bevezetése játszanak nagy szerepet.

Források:
ZöldPolc blog „Műanyagfajták és szelektív gyűjtésük”
Csomagolásmenedzsment.info „18 éve a Balatonban a chipses zacskó
HVG „Akcióban a Chips Brigád”
EEA tanulmány – Hungary packaging waste
Magyar Természetvédők Szövetsége – hulladékégetés(2015)
Emergensz/EcoHero „Magyarországi hulladékgazdálkodás”
Pécs-Baranyai KIK „Új visszaváltási rendszer”
MosóMami blog „mosószer csomagolás”

Régebbi cikk: 

Chips-es zacskó hulladék