Sokan úgy gondolják, hogy a környezetszennyezés kizárólag a látható szennyeződésekre – például a szemétre vagy a kipufogógázra – vonatkozik, azonban a jogszabályok egyértelművé teszik, hogy a levegő bűzzel való terhelése is jogellenes. A 21/2001. (II. 14.) kormányrendelet szerint még ha egy légszennyező anyag koncentrációja nem is haladja meg az egészségügyi határértéket, de a kellemetlen szag zavarja a lakosságot, az már önmagában is problémát jelenthet.
A bűzhatások hátterében általában nem megfelelő technológiai eljárások, higiéniai szabályszegések vagy a légszennyező anyagok helytelen kezelése áll. Ezért a környezetvédelmi hatóságoknak jogában áll felszólítani az üzemeltetőt a probléma megszüntetésére – például egy korszerűbb technológia bevezetésére vagy más műszaki intézkedések alkalmazására. Amennyiben a szükséges intézkedések elmaradnak, akár az üzem bezárására is sor kerülhet.
A hatóságok lakossági bejelentés alapján is vizsgálatot indíthatnak, akár előzetes figyelmeztetés nélkül. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzések valóban a tényleges helyzetet tárhatják fel, hiszen a bűzhatás a telephelyen kívül is érzékelhető.
Mit tehetnek az érintettek?
Ha egy település lakói huzamosabb ideig kellemetlen szagot tapasztalnak, több jogi lehetőség áll rendelkezésükre:
-
Lakossági bejelentés: Az első lépés a környezetvédelmi hatóság értesítése. Érdemes pontosan megjelölni a bűz előfordulásának helyét, időpontját és jellegét.
-
Egészségügyi szakvélemény kérése
-
Birtokvédelem: Ha a hatósági intézkedések nem hoznak eredményt, a panaszosok hivatkozhatnak a Polgári Törvénykönyvre, és birtokvédelmet kérhetnek a jegyzőtől. Ez különösen akkor lehet indokolt, ha a szag olyan mértékű, hogy akadályozza az ingatlan rendeltetésszerű használatát.
-
Bírósági eljárás: Ha a jegyző nem ad helyt a birtokvédelmi kérelemnek, akkor a helyi bíróság előtt is lehetőség van jogorvoslatra, amely során követelhető a zavarás megszüntetése.
Példa egy hasonló esetre
Egy magyarországi településen egy húsfeldolgozó üzem évekig okozott kellemetlen szagokat a környék lakóinak. A helyiek először a környezetvédelmi hatósághoz fordultak, amely többször figyelmeztette az üzemet, hogy korszerűbb szűrőrendszereket kellene alkalmaznia. Mivel az üzem nem tett eleget az előírásoknak, a hatóság végül bezáratta az üzem egy részét, és csak azután engedélyezte az újranyitást, hogy az üzem megfelelő technológiát alkalmazott.
Ez az eset is bizonyítja, hogy a lakossági panaszoknak lehet eredménye, és a hatóságoknak joguk van fellépni a bűzzel járó környezeti ártalmak ellen.