---

(x)

---

A tavaly november óta talonban tartott, kész termékdíjtörvény-javaslattal június elején állt elő a kormány, önálló képviselő indítványként benyújtva azt. Mi volt a titkos akció célja? A „gonosz” ipari és civil szereplők teljes kizárása a „jóságos” Állam bácsi tervezgetéséből. A kötelező társadalmi egyeztetés teljes hiánya – látva mostanság a néha-néha militánsba átforduló országirányítást – sajnos senkit nem ért meglepetésként. Sőt, már-már megtisztelő, hogy az állam a civil szférát bizonyára ennyire veszélyesnek látva, hatalmánál fogva megvonja a beleszólás jogát, mi több, több ezer civil szervezet helyébe lépve, kikiáltja magát a nép kizárólagos „magyar hangjának”. Ezt történt ugyanis a termékdíjas szabályozásban, pedig a törvény a civilek teljes kizárásával nem szolgál közérdeket. A demokratikus pr szólamokba és az irányított kérdésekkel végzett nemzeti konzultáció mögé bujtatott diktatúrát mindennek nevezhetjük, csak a társadalom akaratának nem.

Az sem mellékes, hogy a laikus adófizetők számára egy újabb, átláthatatlan rendszert sikerült létrehozni. A „nyilvános” szó egyébként sem szerepel egyetlen helyen sem a törvényben. Ez kiválóan mutatja, hogy mennyire szándékoznak megosztani akár azokat az adatokat, amelyekre hivatkozva döntéseket hoznak, akár azokat, amelyeket majd az OHÜ produkál.
Tovább a cikkre: Humusz