Az utóbbi 12 évből 11-ben mérték a legmagasabb földfelszíni hőmérsékletet 1850 óta. Az emúlt 100 évben a globális átlaghőmérséklet 0.74 fokkal, míg a tengerszint mintegy 17 cm-rel nőtt. Csak az elmúlt néhány évben egyre gyakrabban lehettünk tanúi extrém időjárási jelenségeknek, a jégtakaró elvékonyodásának úgy a hegyekben mint az Északi- és Déli Sarkokon.
Az Európai Unió a klíma változását mérséklő célokat tűzott ki maga elé. A cél, hogy az átlagos globális hőmérséklet növekedést 2% alatt tartsa. Be kell látnunk, hogy ehhez mi is kellünk. Az egyén aktív részvétele nélkül bármilyen EU-s célkitűzést "a hajunkra kenhetünk" - ahogy mondani szokás. A klímaváltozásra adott válaszunkban ugyanúgy szerepet kell játszon a mérséklés, mint az alkalmazkodás annak elkerülhetetlen hatásaihoz.
A klímaváltozás hatásai már jelenleg is érezhetők Európában - itthon is - , és további változásokra is lehet, és kell is számítani. A 20. század folyamán Európa hőmérséklete éves szinten 0.8 fokos melegedett.
(Gondoljunk csak arra, hogy a mai dolgozó társadalom, amikor gyerekként napokat töltött a Duna/Tisza vagy épp a Balaton partján, még nem kellett elbújni a nap elől, még nem volt szükség sokfaktoros naptejre. Nem kellett félnünk. Ma már kell. )

Az IPCC ( Éghajlat-Változási Kormányközi Testület kidolgozott néhány lehetséges szcenáriót, amely a 21. századot fedi le. Fő feltevéseiket a különböző mennyiségű üvegházhatású gázok kibocsátására alapozták.
Az 'A1' szcenárió szabadkereskedelmi környezettel de alacsony szintű környezettudatos életmóddal számol – ebben a legmagasabb az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége – ,a 'B2' szcenárió egy a környezetvédelemre nagyobb hangsúlyt fektető életmód következményeit vizsgálja.
A modellezésből kiderül, hogy még ha gyökeresen változtatunk is az életmódunkon, akkor is 1-3 fokos felmelegedéssel kell számolni. Ha még ennyit sem teszünk, akkor a baj még nagyobb lesz.
S hogy mi várható, ha a globális hőmérséklet "csupán" 1-3 fokkal nő?



Hát ez:
- a fokozatosan emelkedő tengerszint, a partmenti erózió és az egyre gyakoribbá váló heves széllel és esőzéssel járó viharok főleg ezekre a régiókra jelentenek veszélyt. A megjósolható tengerszint emelkedés 2080-ig kb. 50cm-re tehető. Ezzel 2.000-17.000 km2 terület kerülhet véglegesen víz alá, köztük London, Amszterdam, Rotterdam, Hamburg, Koppenhága, Helszinki, Athén, Nápoly, Portó, Barszerlona és Stockholm.
( De jó lenne, ha tényleg "csak ijesztgetnének"!!!!)
- a hőség által okozott halálesetek számának növekedése, főleg a dél-európai régiókban. Ha feltételezzük, hogy "csak" 1-3 fokos melegedéssel kell számolnunk, akkor is, 2-3-szorosára nőhet a hőguta áldozatainak száma. És ebből következően a vízhiánnyal érintettek száma 16-ról 44 millió főre növekedhet 2070-ig.
Nem sorolom tovább, szerintem ennyi információ elég ahhoz, hogy mindenki megpróbáljon egy picit változtatni az életmódján, és nem feltétlenül saját magáért - hanem a környezetért és az "eljövendő generációkért".
A lényeg: alkalmazdoni kell! Hogy mennyire vagyunk képesek erre, az attól függ, hogy milyen hatékonyan tudjuk tájékoztatni a szűkebb környezetünket a fenyegető veszélyekről, és, hogy meddig vagyunk képesek elmenni, és keresni a környezetbarát megoldásokat az élet minden területén.
Én hiszem, hogy mindenre van megoldás, csak "venni kell a fáradtságot". És ha tehetjük, támogassunk minden olyan kezdeményezést, ami csökkenti a hulladéktermelést, az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Manapság már, - az egyik leginkább átkozott, de mindennap használt "eszköz" az autó és az autósokat kiszolgáló iparágban is egyre több olyan termék kerül a piacra, amely nemcsak környezetbarát, hanem szó szerint hulladék hegyeket hivatott megszűntetni. Tájékozódjon, próbálja ki. Nem fogja megbánni sem Ön, sem a környezete. (és természetesen az autója sem)
www.purgator.hu