Csak legális forrásból évente 84 millió kilogrammnyi direktmarketing-anyagot kap a lakosság, ráadásul a reklámhordozó papírok problémája összetett: egyfelől adatvédelmi szempontból szükséges a jelenlegi rendszer felülvizsgálata, másfelől el kell érni, hogy a címzetlen küldemények aránya lényegesen csökkenjen




Egyéni tapasztalatok is motiválták az Öko-Pack Nonprofit Kft. munkatársait abban, hogy március elején meghirdették a "Nem kérek szórólapot!" akciót - mondta el Hankó Gergely, a társaság PR-vezetője. A kezdeményezés keretében az akcióhoz csatlakozók a cég által tervezett matricák postaládákra történő helyezésével nyilváníthatják ki, hogy nem kérnek a szórólapokból. A postaládából kihulló rengeteg reklámújság és szórólap önmagában is frusztráló, de leginkább a pazarlás zavarta a kampányt kidolgozó munkatársakat - tudtuk meg Hankó Gergelytől. Az Öko-Pack PR-vezetőjének megítélése szerint a magyar lakosok fejenként évente 26 kilogrammnyi szórólapot kapnak, amelyeknek az elkészítéséhez 80 kilogrammnyi fát kell kivágni. A tapasztalatok szerint a nagyobb méretű matricák eredményesebbek, a kihelyezés után napokig nem dobtak be reklámanyagot a postaládába, és utána is a korábbihoz képest nagyságrendekkel kevesebb érkezett.


 

 

Napjainkra a papírhulladék jelentős részét teszik ki a postaládákat eltömítő kéretlen levelek - vázolta a helyzetet Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője. Ezek a reklámanyagok nem csupán azért bosszantók, mert a postaládában összekeverednek a fontos levelekkel, amelyeket így akár velük együtt ki is dobhatnak, hanem azért is, mert az emberek személyes adatait használják - sokszor engedély nélkül -, akik nem tudják, hogyan védekezzenek ez ellen. Például a híradások olyan esetről is beszámoltak már, hogy lakóparkokban, társasházakban többek között azért szerződtetnek biztonsági személyzetet, hogy a kéretlen levelek terjesztőit távol tartsák a háztól. Ezek a festékekkel vastagon borított, tűzött, lakkozott reklámújságok ráadásul a papírhulladékból is az alacsony minőséget jelentik, amelynek hasznosítása nem túl hatékony - tette hozzá Graczka Sylvia. Tovább olvasom a cikket itt: 
Forrás: Hulladékbóltermék