Hogy milyen értékes az alumínium ?
Míg napjainkban bárki használhat alumíniumból készült evőeszközöket, addig az 1800-as évek Párizsában kizárólag a király és a királynő ehetett ezekkel az tárgyakkal. A 19. században III. Napóleon idejében 1 kiló alumíniumért a jelenlegi árakra átszámítva 1 milliárd forintot fizettek.
Ma már csak néhány száz Ft-ba kerül egy kiló alumínium még így is igen értékesnek számít és az egyik legelterjedtebb fém a világon. Alacsony súly, rugalmasság, nagy teherbíróság jellemzi. Repülőgépek gyártásánál, autóiparban alapvető fontosságú alapanyag. Az új Jaguárnál 3,3 tonna széndioxid kibocsájtás kerülhető el újrahasznosított alumínium felhasználásává.
1 tonna alumíniumból akár 70000 CD-t lehet gyártani amelyre elférne az összes eddig megjelent könyv teljes tartalma. Érdekes, hogy 1 CD súlya 17 gramm, pont annyi mint egy alumínium italos doboz. 1 tonna alumíniumból közel ezer bringa váza készül el.
Az alumínium csomagolás szempontból is népszerű. Az első maiakhoz hasonló alumínium italos dobozt 1935-ben Amerikában egy New York-i sörfőzdében használták. Annyira népszerű lett, hogy egy évre az első italos alumínium doboz megszületése után Európában, Egyesült királyságban, Franciaországban és Németországban is megjelent.
1965-ben a jellegzetes tépőfedele kifejlesztése után világhódító sikere lett.
Az alumínium italos doboz forradalmasította az italok csomagolását, számtalan üdítőt, energiaital, sört, töltenek bele. Sokfélesége jól mérhető Svéd alumínium italos doboz gyűjtő 18000 gyűjteményén. Napjainkban évente több mint 250 milliárd dobozt gyártanak világszerte.
Az alumínium italos doboz fala vékony, vékonyabb az emberi hajszálnál. Így súlyuk miatt könnyű szállítani. Nem engedik át a szagot, a fényt, folyadékot, jól néz ki tehát praktikus. Tulajdonságai Magyarországon is annyira népszerűvé teszi, hogy évente, egy személy 50 aludobozt használ el.
Ha kiürül hulladék válik belőle, de nem mindegy hová kerül. Ha kommunális szemétbe kerül, először szemétlerakóba, majd föld alatt végzi.
Szelektíven gyűjtve érték.. A szelektív hulladékgyűjtés célja, hogy a hulladékokat a keletkezési helyén egymástól elkülönítve gyűjtjük így lehetővé tesszük újrahasznosításukat illetve újrafeldolgozásukat.
Az alumínium dobozok végtelenszer újra és újra újrahasznosíthatóak. Újrahasznosításának legnagyobb előnye az energiamegtakarítás. A bauxitból készült alumíniummal szemben újrahasználatosítás által (azaz szelektíven gyűjtött aludobozok által) újra feldolgozott alumínium gyártási energiaszükséglete 95%-al kevesebb.
A szelektíven gyűjtött alumínium dobozokat az újrahasznosító cég telephelyén 1 tonnás kockákra préselik össze, amit gyárban beolvasztanak. Élőször kisebb darabokra darabolják, mágnessel acéldaraboktól mentesítik, forrólevegővel a festéket leégetik.
700 celsius fokon az olvasztókemence 90 tonna alumíniumot olvaszt fel. Ebből hatalmas alumínium tömböt öntenek. A tömbökből hengerműben hajszálvékony lemezt hengerelnek. Az újrahasznosított alumínium semmiben sem különbözik az elsődleges nyersanyagból készült alumíniumtól. Présgépek segítéségével érik el a végleges doboz formát, majd címkével megfestik. 1kg alumíniumból körülbelül 70 italos doboz készül.
Helytakarékos, környezetbarát szállítás.
Ugyanannyi folyadék szállításához üvegbe csomagolva 2 teherautó szükséges, míg aludobozba csomagolva egy teherautó.
A BevCan East új az alumínium italosdobozok szelektív hulladékgyűjtését népszerűsítő oktatófilmje.
Kérjük töltse ki helyesen a mezőket!
Az ajánlást továbbítottuk. Köszönjük! Ha regisztrált felhasználóként belépve küldte volna ezt az ajánlást, akkor 10 pontot kaphatott volna, amivel sorsolási esélyét növelheti.
Köszönjük az értékelést! Ha regisztrált felhasználóként belépve tette volna ezt az értékelést, akkor 1 pontot kaphatott volna, amivel sorsolási esélyét növelheti.
Hozzászólások
[2011-12-14 09:06:59] Nem regisztrált felhasználó Megdöbbentő, hogy a cikk gyakorlatilag propagálja az alumínium-csomagolást. Hány százaléka is van ma Magyarországon szelektíven gyűjtve? Biztos, hogy egy számjegyű. Ennek fényében kéne viszonyulni a gyártás energia- és nyersanyagigényéhez - és a vörösiszapot se felejtsük el!
[2012-02-09 11:09:08] Nem regisztrált felhasználó Megdöbbentő a tudatlan hozzászólás is, amely adatok és tudás hiányában mond véleményt. Ma Magyarországon 30 % feletti a visszagyűjtés. A vörösiszap pedig a timföldgyártás mellékterméke. Ma az itthon gyártott timföld majdnem teljes mennyiségét a kozmatikai ipar és a tűzálló anyagok gyártása veszi fel. Új hozzászólás: